A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatói tavaly április óta vizsgálják a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásait, a naponta frissített adatokat és előrejelzéseket interaktív infografikák segítségével jelenítik meg az econ.ubbcluj.ro/coronavirus honlapon.

A kutatócsoport a brit The Economist gazdasági, politikai, üzleti hetilap által kidolgozott normalitásindex alapján hasonlította össze, hány százalékban tért vissza az élet a járvány előtti állapotokhoz. A mutató kiszámításánál nyolc tényezőt vesznek figyelembe: a tömegközlekedés kihasználtságát, a forgalom mértékét, a repülőjáratok sűrűségét, a lakáson kívül töltött időt, a mozik bevételeit, a sportesemények látogatottságát, a kiskereskedelem forgalmát és az irodahelyiségek foglaltságát, valamennyit a 2019-es adatokhoz viszonyítva.

A július 24-i adatok alapján az Európai Unió szintjén Romániában a legmagasabb, 85,4 százalékos a normalitásindex, míg második helyen Ausztria áll 80,6, Magyarország pedig a harmadik helyen 79,9 százalékkal. Világviszonylatban Nigéria (85 százalék) és Egyiptom (81,6 százalék) foglal el dobogós helyeket, de a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor című kutatási projekt honlapján közölt térképen látszik, hogy feldolgozható adatok híján számos ország - Afrika szinte teljes egésze, a Közel-Kelet és Európa EU-n kívüli térségének jelentős része - kimaradt a felmérésből.

Jelenleg a Távol-Keleten vannak érvényben a legszigorúbb megszorítások: Malajziában 27,9, Vietnamban 37,2, Indonéziában pedig 43 százalékban tért vissza az élet a világjárvány előtti állapotokhoz.

Nyugat-Európa a "sárga zónába" tartozik: Spanyolországban 67, Franciaországban 72,7, Nagy Britanniában 65,8 százalékos a normalitásindex.

A mutató összetevőinek időbeni változásait kommentálva az Adevarul rámutatott: még a rendkívüli állapot sem tudta bezárni a románokat, hiszen a lakáson kívül töltött idő a zárlat idején is meghaladta a járvány előtti szint 80 százalékát, jelenleg pedig 7 százalékkal magasabb is, mint 2019-ben. A lap szerint a kutatás adatai egyértelműen cáfolják az oltásellenesek és koronaszkeptikusok azon állítását, hogy Romániában "egészségügyi diktatúra" lenne. A lap által megszólaltatott Octavian Jurma biostatisztikus szerint inkább az a gond, hogy a lazítást nemzeti célkitűzéssé emelő kormánypolitika kifogta a szelet az oltáskampány vitorlájából, így Romániában az átoltottság a 30 százalékot sem éri el a negyedik hullám küszöbén.