Ha azt értjük Havanna-szindróma alatt, amit az Egyesült Államok hírszerzési közösség annak aposztrofál, akkor az történt az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén is – mondta Mártonffy Balázs. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő ugyanakkor érdekesebb kérdésnek tartja, hogy mi is ez a szindróma, illetve hogy milyen nagyobb narratívába, milyen nagyhatalmi versengésbe illik bele, és kinek állhat az érdekében napirenden tartani.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője felidézte, először 2016 és 2017 között észlelték az amerikai nagykövetség Kubában dolgozó diplomatái és nyílt hírszerzőtisztjei körében az úgynevezett Havanna-szindrómát, amit

fejfájással, rosszulléttel írtak le, mintha „láthatatlan energiasugarak között éreznék magukat” az érintettek,

miközben hivatalosan magyarázat nélküli egészségügyi incidensnek aposztrofálták, hozzátéve, hogy – a hidegháborús áthallások miatt – egy energianyalábos támadás mögött ki más állhatna, mint sem az oroszok.

A Pennsylvaniai Egyetem vizsgálatai szerint a diplomaták agyrázkódás tünetei nélküli agyrázkódást mutattak, de kiváltó okot senki sem tudott se mondani, se bizonyítani. Míg a CIA szerint létezik a Havanna-szindróma, addig az FBI azon az állásponton van, hogy ez egy pszichogén szindróma, tehát csak lelki eredetű kiváltó indokai lehetnek. Mártonffy Balázs szerint mindez jól beleillik abba a demokrata párt által preferált erőteljesebb Oroszországgal szembeni nagyhatalmi küzdelembe, amit a Biden-adminisztráció a megválasztása óta igyekszik napirenden tartani. Bár hivatalosan sosem vádolják az oroszokat, de

pontosan tudják, hogy egy ilyen „sugárnyalábos támadás” jeleit mutató esetnél biztosan mindenki őket fogja vádolni,

amit természetesen meglehetősen nehéz lenne bizonyítani. Külpolitikai célja az Egyesült Államoknak az lehet, hogy Ausztriát, amely semleges ország, igyekezzen oroszellenes vonalra ösztökélni – tette hozzá.

Lehet egy belpolitikai vonzata is a dolognak, a Biden-adminisztráció azzal vádolta a Trump-kabinetet, hogy nem foglalkoztak eléggé ezzel a kérdéssel, az akkori CIA-igazgató például kifejezetten szkeptikus volt a Havanna-szindróma lehetőségével kapcsolatban, míg a jelenlegi – nem megerősített források szerint – személyesen is foglalkozik a kérdéssel.

Hogy miért épp a bécsi amerikai nagykövetség? Ezzal kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője úgy fogalmazott: az osztrák főváros egyfelől számos nemzetközi szervezetnek a helyszíne, ugyanakkor Ausztria nem NATO-tagország, így az ottani poszthidegháborús hírszerzési verseny kiélezettebben folyhat, arról nem beszélve, hogy 150 fős a bécsi amerikai nagykövetség, ami az egyik legnagyobb, vagyis pusztán a mérete is okot adhat erre. „De biztos válaszom nekem sincs a kérdésre” – tette hozzá Mártonffy Balázs.