INFORÁDIÓ
2021. szeptember 28. kedd
Vencel

felmelegedés

árvíz

áradás

vihar

Drónnal készített légi felvétel a megáradt Ahr folyóról a Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban fekvő Schuld településen 2021. július 15-én. A heves esőzés és árvíz miatt összeomlott több ház, legkevesebb nyolc ember életét vesztette, nagyjából harminc ember hollétéről nem tudni.

Európának fel kell készülnie az extrém árvizekre

Infostart

Kutatók szerint a globális felmelegedés miatt az Európát a közelmúltban sújtó árvizekhez hasonlók egyre gyakrabban következhetnek be.

Az évszázad végére akár tizennégyszer gyakrabban sújthatják lassan mozgó viharok Európát a legpesszimistább számítások szerint. Minél lassabban mozog egy vihar, annál több eső esik egy területen, ami áradásokhoz vezethet. A kutatók azzal már korábban tisztában voltak, hogy a melegebb éghajlaton több nedvességet köt meg a légkör, ami több extrém esőzéshez vezethet, a mostani azonban az első olyan kutatás, amely a lassan mozgó viharok viselkedésének változásaival foglalkozott – írja a The Guardian.

Az új tanulmányban előrejelzett viharok még lassabban mozoghatnak, mint azok, amelyek az elmúlt héten Németországot, Hollandiát és más országokat áztatták el, így még szélsőségesebb esőzésekhez és áradásokhoz vezetnének. „A szimulációk azt sugallják, hogy ennél rosszabb is történhet” – mondta a kutatást vezető Abdullah Kahraman, a Newcastle-i Egyetem munkatársa.

„Ez a tanulmány azt mutatja meg, hogy a globális felmelegedéssel együtt járó esőzések fokozódása mellett

a lassú mozgású viharok számának nagymértékű növekedésére is számíthatunk.

Ez nagyon fontos a Németországban és Belgiumban a közelmúltban tapasztalt áradások szempontjából, amelyek rávilágítanak a lassú mozgású viharok pusztító hatásaira” – tette hozzá Lizzie Kendon professzor, az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatalának munkatársa.

A sarkvidék felmelegedése a hunyó

A tudósok szerint az Északi-sarkvidék gyors felmelegedése lehet a fő oka az időjárási rendszerek lassulásának, mivel a magasan szálló szelek, például a sugáráramlat, lelassulnak. A jelenséget már összefüggésbe hozták az oroszországi pusztító hőhullámokkal és a pakisztáni árvizekkel.

A tanulmány kimutatta, hogy nyáron nőtt meg leginkább a lassan mozgó viharok felbukkanási esélye a szárazföld fölött. „Nyáron, különösen augusztusban a legnagyobb növekedés az európai kontinens nagy része felett következik be” – mondta Kahraman. A modellezett hatás Európa hidegebb, északi régióira is kiterjedt.

Sokaknak meglepetés

Az elmúlt időszakban tapasztalt áradások intenzitása és mértéke a tapasztalt klímakutatókat is meglepte.

„A kormányok világszerte túl lassan csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, a globális felmelegedés továbbra is gyors ütemben halad – mondta Hayley Fowler professzor, aki szintén a Newcastle-i Egyetem munkatársa és a tanulmányt készítő csoport tagja. – Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a szélsőséges viharokban bekövetkező változások jelentősek lesznek, a pusztító árvizek gyakoriságának növekedését okozzák Európa-szerte.”

Nyitókép: MTI/AP/DPA/Christoph Reichwein
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018