Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
316.15
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Az asszisztens átadja az oltást végző orvosnak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus elleni vakcináját, mielőtt a második adaggal beoltanak egy nőt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Sántha Kálmán Szakkórházában kialakított oltóponton Nagykállóban 2021. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Egyre nagyobb a felháborodás Németországban

Büntetést kaphat, aki nem veszi fel a második oltást

Bírságot kell kiszabni a koronavírus elleni oltás második adagját kihagyókra - sürgeti Németországban több politikus és szakember hétvégi sajtóbeszámolók szerint.

Az oltási központok többségét üzemeltető Német Vöröskereszt (DRK) tapasztalatai alapján az utóbbi napokban csökkent az oltási hajlandóság. A tartományi rangú fővárosban, Berlinben például az esetek 5-10 százalékában nem jelenik meg az oltásra jelentkező a második adag beadására lefoglalt időpontban, és nem is törli az időpontot.

Ez nem csupán ellentétes a társadalmi szolidaritás elvével, hanem költségeket is okoz, amelyeket legalább részben meg kell térítettni.

Ezért 25-30 eurós bírságot kell kivetni mindenkire, aki az időpont törlése nélkül kihagyja a második oltást - mondta Mario Czaja, a DRK tartományi szervezetének vezetője a Rundfunk Berlin-Brandenbrug (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak.

Büntetést sürget az egyik legtekintélyesebb német epidemiológus, Karl Lauterbach szociáldemokrata (SPD) parlamenti (Bundestag-) képviselő is, aki a parlamenti ülésszak végeztével oltóorvosként dolgozik egy leverkuseni oltási központban, és a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy a kimaradó időpontok miatt lassul az oltási kampány, és ki kell dobni a felhasználatlan oltóanyagot.

Az egyik legnagyobb gazdasági érdekképviseletet, a külkereskedelmi, nagykereskedelmi és szolgáltatóipari vállalkozásokat összefogó BGA-t különösen aggasztja az oltási hajlandóság csökkenése, amely félelmeik szerint akár újabb járványhullámhoz és a gazdaságot ismét megbénító lezárásokhoz vezethet.

Ezért nemcsak büntetni kell a második oltást indoklás nélkül kihagyókat, hanem "komolyan meg kell vitatni az oltási kötelezettség bevezetését"

- mondta Anton Börner, a BGA elnöke.

Mások szerint viszont nem a büntetés és az oltási kötelezettség a megoldás. Amerikai mintára a "pozitív ösztönzést" kellene alkalmazni, így például be lehetne vezetni, hogy koncertekre, sporteseményekre, múzeumokba szóló ingyenes belépő jár a második oltásért - nyilatkozott Franziska Giffey volt szövetségi családügyi miniszter, aki az SPD jelöltjeként indul a városvezetői - kormányzó polgármesteri - tisztségért a szeptemberi berlini tartományi választáson.

A második oltást kihagyók pontos számáról vagy arányáról egyelőre nincs hivatalos országos kimutatás. Az RTL kereskedelmi televízió a napokban minden tartományi kormánytól kért tájékoztatást. A 16-ból 11 tartományból kaptak adatokat, amelyek nagy eltéréseket mutatnak. Türingiában például a jelentkezők csupán 1-2 százaléka nem jelenik meg a második adag oltásra lefoglalt időpontban,

  • míg Alsó-Szászországban 4 százalék,
  • Brémában 10 százalék,
  • Szászországban 12 százalék,
  • Hessenben pedig 20 százalék ez az arány.

Ugyanakkor az oltási hajlandóság csökkenése a kampány alakulásáról szóló hivatalos adatokból is kitűnik. A szövetségi kormány legutóbbi kimutatása szerint a naponta átlagosan beadott oltások száma július elejére 715 ezerre süllyedt a június közepén regisztrált 800 ezerről.

A kimutatás szerint péntekig a lakosság 55,6 százaléka - 46 249 449 ember - kapott legalább egy adag oltást. Teljes oltással a lakosság 37,9 százaléka - 31 487 487 - ember rendelkezik.

A járvány év elején indult harmadik hulláma május óta gyengül Németországban, azonban a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint több mutató ismét romlott. A legfontosabb mutatóként számon tartott úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma az egy nappal korábbi 4,9-ről 5,0-re emelkedett. Ez a mutató legutóbb június elején emelkedett.

Emelkedett a napi új regisztrált fertőződések száma is. Az utóbbi 24 órában 559 fertőződést szűrtek ki tesztekkel, csaknem 4 százalékkal többet az egy héttel korábbi 538-nál.

Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 3 730 912 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 7 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 91 030-ra emelkedett.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×