Mahmúd Vázi, az elnöki hivatal kabinetfőnöke például arról beszélt, hogy az Egyesült Államok 1040 büntetőintézkedést oldana fel, köztük olyanokat, amelyek az olajexportot, a banki átutalásokat és a hajózást érintik.

Vázi, akit az ISNA helyi hírügynökség idézett, hozzátette, hogy politikai szankciók is szerepelnek ezen a listán, amelyeket a többi között Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, az irodája és stábja ellen fogadtak el.

Vázi szerint ugyanakkor vannak olyan szankciós ügyek, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz, de további tárgyalásokat kívánnak.

Mint mondta, az olyan kérdések, mint Teherán rakétaprogramja, közel-keleti politikája és az emberi jogok iráni helyzete nem kerültek terítékre a bécsi egyeztetéseken, mivel nincsen semmi közük a nukleáris megbeszélésekhez.

A hat évvel előtti iráni atomalku felélesztését szolgáló bécsi hathatalmi tárgyalásokat vasárnap elnapolták, a küldöttségek konzultációkra visszatérnek hazájukba. Ennek hátterében az áll, hogy a keményvonalasnak tartott Ebrahím Raíszi aratott győzelmet a pénteki elnökválasztáson, és augusztusban veszi át az elnöki hivatalt az atomalku támogatójaként számon tartott Haszan Róhánitól.

Az atomalkut 2018-ban az akkori amerikai elnök, Donald Trump egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez, egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Irán ellen. Az iszlám köztársaság válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését, legutóbb pedig korlátozta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek tevékenységét létesítményeiben.