Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta

Fordulat a szlovák újságíró-gyilkosság ügyében

Érvénytelenítette kedden a szlovák legfelsőbb bíróság a bazini székhelyű különleges bíróságnak azt a tavaly szeptemberi döntését, amellyel elégséges bizonyíték hiányában felmentette a 2018-as újságíró-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner nagyvállalkozót és a gyilkosság megrendelésében közvetítéssel vádolt Alena Zsuzsovát.

A szeptemberi ítélet kimondta: az eljárás során a megrendeléssel gyanúsított személyek esetében nem lehetett "megbízható módon és kétségek nélkül" bizonyítani a vádiratban foglalt cselekmények elkövetését. A bazini bíróság ugyanakkor 25 év börtönbüntetésre ítélte Tomás Szabót, aki a vádirat szerint egy másik gyilkosságot követett el, illetve segédkezett az újságírógyilkosság elkövetésében már tavaly áprilisban jogerősen 23 évre ítélt Miroslav Marceknak.

Az ügyben ezt a tavaly szeptemberben hozott ítéletet a különleges ügyész, illetve az egyik elítélt, Tomás Szabó, ügyvédje is megfellebbezte. A legfelsőbb bíróság mostani döntésével újratárgyalásra és új ítélet meghozatala céljából visszautalta az ügyet a bazini különleges bíróságnak. Marián Kocnert közben idén januárban egy váltóhamisítási ügyben már 19 év szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság.

A legfelső bíróság szenátusának elnöke, Peter Paluda a TASR szlovák hírügynökségnek azzal indokolta mostani döntésüket, hogy véleményük szerint a bazini különleges bíróság "idő előtt" hozta meg ítéletét, nem indokolta meg azt kellő módon, illetve a bizonyítékokat részben nem alkalmazta, részben pedig elszigetelten alkalmazta azokat. Ez utóbbi indoklással a legfelsőbb bíróság vélhetően arra utalt, hogy az elsőfokú ítélet kimondta: hogy a vádlottaknak, az ügyben bizonyítékként használt - a Threema üzenetküldő applikációból külföldről beszerzett - üzenetváltását, nem lehet célirányosan a bűncselekmény bizonyítására használni, mert abban az érintettek csak emotikonokat használtak.

Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságírót és barátnőjét, Martina Kusnírovát 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, és sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, ami belpolitikai válsághoz vezetett, a kormány több tagja távozott, és lemondott Robert Fico kormányfő is.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×