Infostart.hu
eur:
353.08
usd:
308.8
bux:
0
2026. június 19. péntek Gyárfás
Joe Biden amerikai elnök (b2), felesége, Jill Biden (b), Boris Johnson brit miniszterelnök (j2) és neje, Carrie Johnson társaságában az angliai Cornwall grófságban fekvő Carbis Bayben 2021. június 10-én. Biden a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozójára érkezett Nagy-Britanniába.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/Pool/Hollie Adams

Nagy horderejű megállapodással erősítette meg szövetségét Joe Biden és Boris Johnson

A nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról állapodott meg a brit miniszterelnök és az Egyesült Államok elnöke.

Joe Biden a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénteken kezdődő háromnapos csúcstalálkozójára érkezett Nagy-Britanniába, és csütörtökön, a csúcs délnyugat-angliai helyszínén kétoldalú megbeszélést tartott a vendéglátó brit kormányfővel.

A két vezető a Downing Street tájékoztatása szerint a találkozón új Atlanti Chartát írt alá.

A nyolc pontból álló dokumentum – amelyhez a csütörtöki kétoldalú megbeszélésről húsz részletesen kifejtett pontból álló közös közleményt is csatolt a két fél – az első pontban leszögezi, hogy a két ország elkötelezte magát a demokrácia és a nyitott társadalmak védelme mellett.

Az Atlantic Charter 2021 szerint London és Washington az átláthatóság, a jogállamiság, a civil társadalom és a független média védelmének szószólója lesz.

Az eredeti Atlanti Charta, amelyet 1941-ben tett közzé közös deklaráció formájában Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök, a második világháború utáni világrendről alkotott amerikai és brit terveket vázolta fel, célként kitűzve sok minden más mellett a kereskedelmi korlátok lebontását, a gazdasági-társadalmi viszonyok javítását célzó globális együttműködést, az erőszakos területszerzés gyakorlatának megszüntetését.

A csütörtökön elfogadott új Atlanti Charta leszögezi, hogy

a két ország megerősíti közös felelősségvállalását a kollektív biztonság és a nemzetközi stabilitás fenntartására, a modern kor jelentette fenyegetések teljes köre, köztük a kiberfenyegetések elleni védelemre.

A dokumentum leszögezi, hogy mindaddig, amíg léteznek nukleáris fegyverek, a NATO nukleáris szövetség marad.

"NATO-szövetségeseink és partnereink a saját nemzeti véderejük erősítésével párhuzamosan is mindig számíthatnak ránk" - fogalmaz az új Atlanti Charta.

A dokumentumhoz csatolt közös közlemény megerősíti a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándékát, amelyről a G7-pénzügyminiszterek már e hónap elején Londonban tartott értekezletükön egyetértésre jutottak.

A csütörtöki közlemény szerint a felek elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.

A brit kormányfő és az amerikai elnök közös közleménye szerint igazságos megoldást kell találni az adóztatási jogok megosztására, annak az elvnek az alapján, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára.

Az amerikai elnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján bejelentette: az Egyesült Államok 500 millió adag koronavírus-oltóanyagot vásárol a Pfizer gyógyszeripari csoporttól a rászoruló országok számára.

Elmondta: a járványnak eddig csaknem 600 ezer áldozata volt az Egyesült Államokban, több, mint a világ bármely más országában.

Biden kiemelte: több amerikai halt meg a Covid-19 betegségben, mint az első és a második világháborúban, a vietnami háborúban és a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokban együtt.

Címlapról ajánljuk

Levegőben köröző helikopter, rendőrök és katonák, amerre a szem ellát, szögesdróttal körbetekert úttorlaszok - az EU-csúcs első napja

Először képviseli Magyarországot az Európai Tanács kétnapos ülésén Magyar Péter miniszterelnök. A tagországok állam és kormányfői ezúttal a következő 7 éves uniós költségvetésről, az európai versenyképességről, az EU és Kína közötti kapcsolatról, a közel-keleti helyzetről, a migrációról és Ukrajnáról is tárgyalnak. Az esemény előtt Brüsszelben Magyar Péter rövid sajtótájékoztatót tartott. Az első nap. Helyszíni tudósítás.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×