Infostart.hu
eur:
369.01
usd:
336.55
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Hungarian Prime Minister Viktor Orban leaves 10 Downing Street after attending reception for NATO leaders hosted by British Prime Minister Boris Johnson on 03 December, 2019 in London, England, ahead of the main summit tomorrow held to commemorate the 70th anniversary of NATO. (Photo by WIktor Szymanowicz/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: WIktor Szymanowicz/NurPhoto/Getty Images

Felértékelődhet Orbán Viktor londoni látogatása a Johnson-kormány szemében

A magyar-brit párbeszéd nem annyira a kétoldalú kapcsolatok nagyságrendje, mint a két kormány vezetői között több területen adódó stratégiai egyetértés, valamint a Johnson-kormány EU-val szembeni relatíve elszigeteltsége miatt lehet érdekes – vélik elemzők.

Az értelemszerűnek tekinthető gazdasági, kereskedelmi kérdéseken túlmenően az EU-hoz fűződő új jellegű brit kapcsolatok szempontjából, valamint a globális nyitásról vallott viszonylagos egyetértés oldaláról kaphat jelentőséget Orbán Viktor és Boris Johnson hétvégi londoni megbeszélése, amelyen magyar részről bizonyára kiemelt téma lesz majd a magyar polgárok brit hatósági kezelésének a kérdése is – vélik előzetes szakértői vélemények.

Nem titkolva, hogy lehetnek problematikus pontok is a két fél szempontjából: így például a magyar kormány viszonylag látványos nyitása Kína felé, és együttműködési készsége Oroszországgal akár még burkolt – vagy talán nem is annyira burkolt – bírálat tárgya is lehet a brit fővárosban.

Kim Darroch, Nagy-Britannia korábbi EU-nagykövete (2007-2012 között töltötte be a funkciót), aki Donald Trump elnöksége idején washingtoni brit nagykövet is volt, a magyar miniszterelnök küszöbönálló londoni látogatása kapcsán a Financial Times szerint mindenesetre úgy fogalmazott, hogy bár nem gondolja „kiemelkedően hasznos” partnernek a magyar kormányfőt a brit kormány számára, de összességében csak támogatni tudja, ha Boris Johnson „akármelyik EU-vezetővel tárgyal” a jelen helyzetben.

Az EU-brit kapcsolatok rendszerében már a közel fél évtizedre elhúzódó brit EU-kilépési folyamat sem ment konfliktusok nélkül, de aztán a tavaly év végére az utolsó perben tető alá hozott új EU-brit kereskedelmi és együttműködési megállapodás véglegesítésével még élesebb viták tárgyává vált mindenekelőtt az északír-kérdés, (így az Ír-tengeren esedékessé vált északír-brit határellenőrzési kötelezettség, annak minden következményével együtt).

A brit politika sokáig bízott abban, hogy megbontva az EU-huszonhetek egységét, egyes tagállamokkal külön-külön „testre szabott” együttműködést alakíthat majd ki, de a brexittárgyalások alatt a huszonhetek egysége példamutató módon kitartott. A kilépés ez év elejei teljessé válásával pedig, az említettek miatt is,

kifejezetten feszültté vált London viszonya mind Brüsszellel, mind pedig számos európai fővárossal,

amit az év elején csak tovább mérgezett az Oxford/AstraZeneca oltóanyagok elégtelen szállítása miatt kialakult uniós ellenérzések erősödése.

Egyes elemzők szerint azt lehet mondani, hogy a jelen helyzetben Johnson számára a fontosabb európai fővárosok ma elsősorban riválist és/vagy közvetlen vitaforrást jelentenek – például az északi-tengeri partvidékkel rendelkező országokkal a halászat kapcsán –, miközben Londonban fájdalmasan tapasztalhatják számos nemzetközi óriáscég vagy pénzpiaci kulcsszereplő Párizsba, Amszterdamba, Frankfurtba vagy más európai uniós nagyvárosba költözését.

Egy potenciális európai uniós szövetséges tehát a Johnson-kormány számára mindenképpen jól jön, és különösen vonzónak számít az olyan partner, amely maga is kész felvállalni a konfliktust az uniós intézményekkel, azok szabályaival, rendszerével – mutatnak rá többen is.

Fontos szempont a brit fővárosban az is, hogy Magyarországot egyúttal a visegrádi együttműködés motorjának – egyes vélemények de facto vezetőjének is – tekintik, ami még inkább emelhet az együttműködés értékén. Szintén a Financial Times idézte ennek kapcsán a brit kormányszóvivőt, aki külön is kiemelte a szervezett bűnözéssel szemben folytatott brit-visegrádi együttműködés jelentőségét, és összességében

"az Egyesült Királyság biztonsága és prosperitása szempontjából meghatározó jelentőségűnek" minősítette a brit-magyar viszonyt.

Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, elsősorban a telekommunikációs eszközök, az elektromos gépek, a gyógyszeripar és a feldolgozóipari termékek piacán aktívak azok a magyar cégek, amelyek a brit szempontból is észrevehető partnerként jelennek meg.

Április végéig amúgy mintegy 140 ezer magyar állampolgár regisztrált állandó tartózkodásra az illetékes brit hatóságnál, de ez a szám még a június végi határidőig változhat. Cserébe magyar szempontból is említést érdemlő lehet az a bánásmód, amivel a május 1-je után brit területre érkező, munkát kereső EU-polgárok találkoztak, és aminek kapcsán számos sajtójelentés idegenrendészeti intézkedésekről, azonnali elkülönítésről és kitoloncolásról is szólt.

Ez utóbbiakat brit kormányzati bejelentés szerint egyelőre beszüntették, de a jövőre nézve szintén fontos lehet a továbbiakban a belépés és ott tartózkodás pontos feltételeinek egyértelmű tisztázása.

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.

Változás jön az inzulinkezelésben, a betegszervezetek örülnek

Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Tisza-kormány: megszüntetik a sztrádakoncessziót, változnak a kórházi várólisták

Tisza-kormány: megszüntetik a sztrádakoncessziót, változnak a kórházi várólisták

Megszünteti a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziót a kormány, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kabinet ettől a legalább 23 ezer milliárd forintra becsült állami kiadások csökkenését várja, az utak üzemeltetését pedig 2027. április 1-jén a Magyar Közút veszi át. A kormány javaslata szerint 2027. június 1-jétől megszűnhet a dohány-nagykereskedelmi monopólium. Benyújtották az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jogi feltételeit megteremtő törvényjavaslatot is. Megjelent a nyugdíjas SZÉP-kártyáról szóló kormányhatározat, jövő májustól pedig a kórházaknak másik intézményben kell korábbi műtéti időpontot felajánlaniuk, ha ők maguk nem tudják időben elvégezni a beavatkozást. A Külügyminisztérium közben azt vizsgálja, milyen szerepe lehetett az előző kormánynak egy, a Fidesz kampányát segítő feltételezett orosz dezinformációs műveletben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×