Az értelemszerűnek tekinthető gazdasági, kereskedelmi kérdéseken túlmenően az EU-hoz fűződő új jellegű brit kapcsolatok szempontjából, valamint a globális nyitásról vallott viszonylagos egyetértés oldaláról kaphat jelentőséget Orbán Viktor és Boris Johnson hétvégi londoni megbeszélése, amelyen magyar részről bizonyára kiemelt téma lesz majd a magyar polgárok brit hatósági kezelésének a kérdése is – vélik előzetes szakértői vélemények.
Nem titkolva, hogy lehetnek problematikus pontok is a két fél szempontjából: így például a magyar kormány viszonylag látványos nyitása Kína felé, és együttműködési készsége Oroszországgal akár még burkolt – vagy talán nem is annyira burkolt – bírálat tárgya is lehet a brit fővárosban.
Kim Darroch, Nagy-Britannia korábbi EU-nagykövete (2007-2012 között töltötte be a funkciót), aki Donald Trump elnöksége idején washingtoni brit nagykövet is volt, a magyar miniszterelnök küszöbönálló londoni látogatása kapcsán a Financial Times szerint mindenesetre úgy fogalmazott, hogy bár nem gondolja „kiemelkedően hasznos” partnernek a magyar kormányfőt a brit kormány számára, de összességében csak támogatni tudja, ha Boris Johnson „akármelyik EU-vezetővel tárgyal” a jelen helyzetben.
Az EU-brit kapcsolatok rendszerében már a közel fél évtizedre elhúzódó brit EU-kilépési folyamat sem ment konfliktusok nélkül, de aztán a tavaly év végére az utolsó perben tető alá hozott új EU-brit kereskedelmi és együttműködési megállapodás véglegesítésével még élesebb viták tárgyává vált mindenekelőtt az északír-kérdés, (így az Ír-tengeren esedékessé vált északír-brit határellenőrzési kötelezettség, annak minden következményével együtt).
A brit politika sokáig bízott abban, hogy megbontva az EU-huszonhetek egységét, egyes tagállamokkal külön-külön „testre szabott” együttműködést alakíthat majd ki, de a brexittárgyalások alatt a huszonhetek egysége példamutató módon kitartott. A kilépés ez év elejei teljessé válásával pedig, az említettek miatt is,
kifejezetten feszültté vált London viszonya mind Brüsszellel, mind pedig számos európai fővárossal,
amit az év elején csak tovább mérgezett az Oxford/AstraZeneca oltóanyagok elégtelen szállítása miatt kialakult uniós ellenérzések erősödése.
Egyes elemzők szerint azt lehet mondani, hogy a jelen helyzetben Johnson számára a fontosabb európai fővárosok ma elsősorban riválist és/vagy közvetlen vitaforrást jelentenek – például az északi-tengeri partvidékkel rendelkező országokkal a halászat kapcsán –, miközben Londonban fájdalmasan tapasztalhatják számos nemzetközi óriáscég vagy pénzpiaci kulcsszereplő Párizsba, Amszterdamba, Frankfurtba vagy más európai uniós nagyvárosba költözését.
Egy potenciális európai uniós szövetséges tehát a Johnson-kormány számára mindenképpen jól jön, és különösen vonzónak számít az olyan partner, amely maga is kész felvállalni a konfliktust az uniós intézményekkel, azok szabályaival, rendszerével – mutatnak rá többen is.
Fontos szempont a brit fővárosban az is, hogy Magyarországot egyúttal a visegrádi együttműködés motorjának – egyes vélemények de facto vezetőjének is – tekintik, ami még inkább emelhet az együttműködés értékén. Szintén a Financial Times idézte ennek kapcsán a brit kormányszóvivőt, aki külön is kiemelte a szervezett bűnözéssel szemben folytatott brit-visegrádi együttműködés jelentőségét, és összességében
"az Egyesült Királyság biztonsága és prosperitása szempontjából meghatározó jelentőségűnek" minősítette a brit-magyar viszonyt.
Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, elsősorban a telekommunikációs eszközök, az elektromos gépek, a gyógyszeripar és a feldolgozóipari termékek piacán aktívak azok a magyar cégek, amelyek a brit szempontból is észrevehető partnerként jelennek meg.
Április végéig amúgy mintegy 140 ezer magyar állampolgár regisztrált állandó tartózkodásra az illetékes brit hatóságnál, de ez a szám még a június végi határidőig változhat. Cserébe magyar szempontból is említést érdemlő lehet az a bánásmód, amivel a május 1-je után brit területre érkező, munkát kereső EU-polgárok találkoztak, és aminek kapcsán számos sajtójelentés idegenrendészeti intézkedésekről, azonnali elkülönítésről és kitoloncolásról is szólt.
Ez utóbbiakat brit kormányzati bejelentés szerint egyelőre beszüntették, de a jövőre nézve szintén fontos lehet a továbbiakban a belépés és ott tartózkodás pontos feltételeinek egyértelmű tisztázása.
