Infostart.hu
eur:
383.66
usd:
329.75
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay.com

Valahol már perelhetők a techcégek letiltásért

Florida az első állam az Egyesült Államokban, ahol a közösségi oldalak eljárásáért pert lehet indítani. Akár százezer dollár is járhat letiltásért.

Ron DeSantis Florida republikánus kormányzója aláírta azt a törvényt, amely az Egyesült Államokban elsőként lehetővé teszi, hogy a déli állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák, vagy letiltják őket – számolt be az amerikai sajtó.

A kormányzó a Floridai Nemzetközi Egyetemen, korábban letiltott influenszerek, szenátorok és a szólásszabadság számos szószólója társaságában jelentette be a döntést. "Mi leszünk az első tagállam, amely felelősségre vonja azokat a nagy technológiai vállalatokat, amelyek az amerikai történelemben valójában példa nélkül álló hatalmat gyakorolnak" – mondta DeSantis.

"A mi államunkban sokan vannak, akik megéltek cenzúrát és zsarnokságot Kubában, vagy Venezuelában" – utalt a Floridában élő, kubai és venezuelai gyökerű választókra a kormányzó, akit a 2024-es elnökválasztás egyik lehetséges republikánus jelöltjeként is emlegetnek. Majd hangsúlyozta: "ha a techcégek cenzorai megkülönböztető szabályokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a Szilícium-völgy uralkodó ideológiáját részesítsék előnyben, akkor most majd elszámoltathatók lesznek".

A július elsején hatályba lépő új törvény például arról is rendelkezik, hogy

a bíróságok akár százezer dollár kártérítést is megítélhetnek egy magánszemélynek, ha egy közösségi médiaplatform cenzúrázza vagy letiltja a felhasználó tartalmát, vagy letiltja a felhasználó fiókját,

illetve ha a cenzúrát és a tiltást nem a törvényben meghatározott módon alkalmazza.

DeSantis példaként megemlítette, hogy számtalan embert távolítottak el a közösségi média felületeiről, akik korábban arról értekeztek bejegyzéseikben, hogy a koronavírus a kínai Vuhan városának egyik laboratóriumából származhat. "Most pedig ez az elmélet központi témává vált" – fogalmazott a kormányzó. Kitért arra is, hogy Donald Trumpot kitiltották a Twitterről, miközben Ali Hámeneinek, Irán legfőbb vezetőjének változatlanul megvan a Twitter-fiókja.

Ezentúl – a megtévesztő és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény alapján – Florida állam főügyésze is keresetet indíthat azon vállalatok ellen, amelyek megsértik az úgynevezett SB 7072 Közösségi Média Platformok elnevezésű törvényt.

A jogszabály emellett a jövőben megakadályozza a nagy techcégeket abban, hogy letiltsák a floridai politikai jelölteket.

Az állam választási bizottsága napi 250 000 dolláros bírságot szabhat ki minden olyan közösségi médiaplatformot üzemeltető társaságra, amely eltávolítja az állami pozíciók jelöltjeinek fiókjait vagy bejegyzéseit.

"A floridaiaknak joguk van bárkit letiltani, a nagy technológiai cégeknek azonban nem az a feladatuk, hogy cenzúrázzanak" – mondta DeSantis. A kormányzó szerint a mostani törvény elfogadása "merész első lépés a nagy technológiai vállalatok zsarnokságának megfékezésére".

A technológiai cégeket eddig az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott törvény 230. cikkelye védte a számonkéréstől. A passzus kimondja ugyanis, hogy például a közösségi internetes platformokat üzemeltető techcégek nem tartoznak jogi felelősséggel a felhasználók által közölt bejegyzésekért és kommentekért.

A tavalyi választási kampányban Donald Trump republikánus elnök és az elnökválasztásból győztesen kikerülő Joe Biden demokrata párti politikus egyetértett abban, hogy valamit kezdeni kell a technológiai cégek sebezhetetlenségét biztosító szabályozással.

DeSantis kiemelte: a törvény előírja a közösségi médiaplatformokat üzemeltető vállalatok számára azt is, hogy átláthatók legyenek a tartalom moderálását illetően, és felhasználóik megfelelő tájékoztatást kapjanak a változásokról.

"Florida visszaveszi a virtuális nyilvános teret, mint azt a helyet, ahol az információk és az ötletek szabadon áramolhatnak" – ezt Jeanette Nunez floridai kormányzó-helyettes jelentette ki. "Szerencsére, Floridában olyan kormányzónk van, aki harcol a nagy tech-oligarchák ellen, akik mesterkednek, manipulálnak és cenzúráznak, ha valaki olyan nézeteket hangoztat, amelyek ellentétesek a radikális baloldali narratívájukkal" – fogalmazott Nunez.

Az utóbbi hónapokban nagy vihart kavart Donald Trump volt amerikai elnök törlése és kitiltása a legnagyobb közösségi médiafelületekről és videómegosztó portálokról. A legnagyobb közösségi oldalak, köztük a Facebook, valamint mikroblog-szolgáltatók, mint például a Twitter, a Capitoliumnál január 6-án történt események után egymás után döntöttek arról, hogy eltiltják a volt elnököt fiókjainak használatától. Döntéseiket leginkább azzal magyarázták, hogy szerintük Donald Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületeken megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.

Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.

Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését – közölte a magyar külügyi tárca.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×