Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. október 15-én, a koronavírus-járvány idején.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Angela Merkel: új járvány kezdődött

A fertőzőképesebb és "halálosabb" brit mutáns kiszorította a többit.

Új járvány kezdődött Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) úgynevezett brit mutációjának szétterjedésével, ezért védekezni is másként kell - mondta Angela Merkel német kancellár a szövetségi parlamentben.

A vírus egy éve megjelent változata ellen védekezve a jelenlegi korlátozásokkal is sikerült volna megfékezni a járványt, Németország mégis ismét a fertőzésszám robbanásszerű emelkedésének szakaszában van, mert az "erőszakosabb", sokkal fertőzőképesebb és "halálosabb" brit mutáns kiszorította a többit.

Ezért a tavaly tavasz óta kifejlesztett új eszközöket is használni kell, köztük az antigén gyorstesztet és a segítség nélkül, önállóan elvégezhető gyorstesztet is - mondta a kancellár, aláhúzva: mindenkinek biztosítják a hetente legalább egyszeri ingyenes teszt lehetőségét, de élni is kell ezzel a lehetőséggel.

Kiemelte:

a tesztelés a "híd", amelyen haladni lehet, amíg megmutatkoznak a járványt megállító oltási kampány eredményei.

"Minél többet tesztelünk, annál kevesebb korlátozásra van szükség" - mondta Angela Merkel.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×