eur:
402.79
usd:
347.88
bux:
97181.78
2025. június 23. hétfő Zoltán
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni oltóanyag érkezik, a háttérben sorban állnak az emberek az angliai Newcastle oltóközpontja előtt 2021. január 11-én. Ez a hét új oltóközpont egyike, amelyek ezen a napon nyíltak meg Angliában a vakcinák tömeges beadására. A felirat arra figyelmeztet, hogy csak előzetes jelentkezés alapján fogadják a pácienseket.
Nyitókép: MTI/AP/Scott Heppell

AstraZeneca-ügy: az EU vakcina-exporttilalmat készül bevezetni

Valamennyi, az Európai Unió területén gyártott oltóanyag exportját engedélyhez köthetik, miután az AstraZeneca hétfőn sem tudott kielégítő magyarázattal szolgálni a szerződésben vállalt szállítmányok önkényes csökkentésére. Fennáll a gyanú, hogy a cég az uniós előlegből gyártott oltóanyagot eladta más megrendelőknek.

Eredménytelenül zárult hétfőn a megbeszélés az AstraZeneca brit-svéd oltóanyag-fejlesztő és az Európai Bizottság illetékesei között arról, miért jelentett be a gyártó az első negyedévre 60 százalékkal kevesebb kiszállítást az uniós megrendelőnek, és mi módon tudnák gyorsan pótolni a váratlan kiesést.

„Továbbra sincs tisztázva semmi, híján vagyunk a kielégítő magyarázatnak” – közölte késő esti Twitter-üzenetében Stella Kyriakides egészségügyi EU-biztos, a gyártókkal történt egyeztetés után. Kyrikiades egyúttal bejelentette, hogy Brüsszel a továbbiakban előzetes bejelentéshez kívánja kötni az EU-területen gyártott oltóanyagok kivitelét az unióból. (Az AstraZeneca vakcináit uniós piacra a belgiumi Novasep gyártja.)

A bizottsági javaslat szerint

a jövőben valamennyi európai uniós gyártónak előbb Brüsszellel kellene engedélyeztetni harmadik országokba – köztük Nagy-Britanniában – szánt eladásait,

kivéve, ha humanitárius szállítmányról van szó.

A bizottság egyúttal arról is pontos tájékoztatást vár, hogy az AstraZeneca eddig hány adag oltóanyagot gyártott, hol, és kinek adta el – tette hozzá Kyrikiades.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter nem sokkal a brüsszeli bejelentés után támogatásáról biztosította a bizottsági javaslatot. „Az EU-nak ismernie kell, hogy mely oltóanyagokat exportálták az unióból” – szögezte le, mert csak ilyen módon ellenőrizhető az EU-val kötött szerződések szabályszerű végrehajtása.

Tavaly augusztusban az EU az AstraZeneca oltóanyagokra írta alá első megrendelését, több százmillió eurós előleg kifizetésével együtt, amivel a szükséges mennyiség előzetes lekötését és elkészítésükhöz a gyártókapacitás finanszírozását kívánták biztosítani. A gesztust még azzal is megtoldották, hogy a brit-svéd gyártó – az összes többi versenytárstól eltérően – a megrendelők részéről bizonyos fokú kormányzati támogatásra is ígéretet kaptak, ha a termékkel felhasználás közben problémák merülnének fel.

Az Oxford/AstraZeneca vakcinát különösen nagy várakozás övezte tagállami részről,

sokan eleve csak csökkentett mennyiségű BionTech/Pfizer és Moderna vakcinát kötöttek le az uniós megrendelések közül, mivel ezek tárolása és szállítása nehezebb és költségesebb, és úgy döntöttek, hogy inkább kivárják a brit-svéd verzió érkezését.

A múlt heti bejelentés, miszerint az eredetileg vállalt mennyiségnek csak valamivel több, mint harmadát fogják az első negyedévben leszállítani, mindezek fényében hozott különösen nehéz helyzetbe sok országot.

A hétfői, egyes források szerint indulatos hangulatú egyeztetésen a Politico által idézett uniós diplomaták szerint a gyártó részéről csak két magyarázatot adtak: híján vannak bizonyos alapanyagoknak és a belgiumi gyárban szerintük „gyártási problémák” léptek fel. Azonban az állítások egyikét sem tudták tényleges bizonyítékokkal alátámasztani, ezért uniós oldalon továbbra élnek a gyanúperrel, hogy

az eredetileg EU-forrással lekötött mennyiséget időközben eladták külső megrendelőnek, és kifutottak a készletből.

„Totális a bizalomvesztés” – idézett uniós illetékest ennek kapcsán a brüsszeli hírszolgálat. Amihez Kyrikiades, aki hétfőn megbeszélést folytatott a tagországok nagyköveti tanácsával is, még hozzátette: valamennyi tagállam egyetért abban, hogy a fejlesztőt „szerződéses és morális felelősség terheli”, amit minden körülmények között teljesíteni kell.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×