Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
328.51
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Angela Merkel német kancellár, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) korábbi elnöke Markus Söder bajor tartományi miniszterelnöknek, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének beszédét hallgatja a párt kétnapos lipcsei kongresszusának második napi ülésén 2019. november 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Merkelnél egyik CDU-elnökjelölt sem lenne kedvezőbb kancellár számunkra?

Január közepén választ új elnököt a legnagyobb német kormánypárt, a CDU. A tisztújítást a járvány miatt rendhagyó módon digitális szavazással tartják meg. Az elnöki címre három nyugat-német férfi a legesélyesebb. Bárki is lesz a befutó, várhatóan szakít majd a Merkel-féle középutas politikával – mondta az InfoRádiónak Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel kancellár kijelölt utódja tavaly februárban jelentette be, hogy nem vállalja a kancellárjelöltséget a 2021-es választásokon.

A most januári tisztújításon a digitális szavazáson túl levélszavazásra is sor kerül, amit a rá követő héten fognak kiértékelni, az adott delegáltak által kétféle módon leadott voksoknak pedig egyezniük kell. Molnár Tamás Levente magyarázata szerint minderre azért van szükség, mert a törvényszerűség, a legitimáció a papír alapú szavazást is előírja.

A Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztére három nyugat-német férfi a legesélyesebb, közülük is Friedrich Merz győzelmét jósolják leginkább a felmérések. Merz egy régivonalas CDU-politikusnak tekinthető, aki még Angela Merkellel az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején futott föl. Két éven át a CDU/CSU frakcióvezetői posztját is betöltötte a Bundestagban. Konzervatív nézetei miatt a párt jobb széléhez tartozik.

Rajta kívül versenyben van Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány a miniszterelnöke. Személyében egy „moderált jelöltről” van szó, aki sokak szerint a merkeli középutas politikát folytathatná. Mindezzel a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója nem ért egyet, a jelöltet ő társadalmi felfogásában, pénzügyi vonalon konzervatívabbnak tartja.

A harmadik esélyes jelölt Norbert Röttgen, aki a korábbi népszerűségi mutatóihoz képest az utóbbi napok különféle felméréseiben meglepően jól szerepelt, megelőzve Laschetet. Ő a Bundestag külügyi bizottságának az elnöke, korábban környezetvédelmi miniszter volt. Molnár Tamás Levente érdekességként jegyezte meg, hogy azon kevés német miniszterek közé tartozik, aki nem mondhatott le, hanem kirúgták.

A szakember emlékeztetett, attól még, hogy a CDU most választ egy elnököt, még nem jelenti automatikusan, hogy ő lesz a kancellár-jelölt is. Ugyan a CDU az uniópártok nagyobb „komponense”, de nem szabad megfeledkezni a Bajor Keresztényszociális Unióról sem. A CSU vezetője, Markus Söder pedig a kancellárjelöltségi kérdésben messze vezet a népszerűségi mutatókban. Bár már többször kijelentette, neki Bajorországban, Münchenben van a helye, és nincsenek ilyen ambíciói, a kutató szerint épp ez a gyakori ismétlés lehet mégis egyfajta jel az ellenkező szándékaira.

Molnár Tamás Levente úgy véli, bárki is lesz a befutó, a jelenlegi, Merkel vezette német kormánnyal meglévő kapcsolatoknál csak rosszabbra számíthat a közép-európai térség, illetve Magyarország.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.
Egyre nagyobb az esés az amerikai tőzsdéken

Egyre nagyobb az esés az amerikai tőzsdéken

Hatottak a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és Grönland elfoglalásának megerősítése, a piacok nem fogadták jól, és ma is lefelé tartanak. Az európai lefordulás után egyre nagyobb az esés az amerikai részvénypiacokon, az emelkedést korábban vezető nagy tech papírok, az Nvidia, a Tesla, az Amazon, a Microsoft ma mind lefordultak. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×