Infostart.hu
eur:
364.88
usd:
309.8
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
Angela Merkel német kancellár, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) korábbi elnöke Markus Söder bajor tartományi miniszterelnöknek, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének beszédét hallgatja a párt kétnapos lipcsei kongresszusának második napi ülésén 2019. november 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Merkelnél egyik CDU-elnökjelölt sem lenne kedvezőbb kancellár számunkra?

Január közepén választ új elnököt a legnagyobb német kormánypárt, a CDU. A tisztújítást a járvány miatt rendhagyó módon digitális szavazással tartják meg. Az elnöki címre három nyugat-német férfi a legesélyesebb. Bárki is lesz a befutó, várhatóan szakít majd a Merkel-féle középutas politikával – mondta az InfoRádiónak Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel kancellár kijelölt utódja tavaly februárban jelentette be, hogy nem vállalja a kancellárjelöltséget a 2021-es választásokon.

A most januári tisztújításon a digitális szavazáson túl levélszavazásra is sor kerül, amit a rá követő héten fognak kiértékelni, az adott delegáltak által kétféle módon leadott voksoknak pedig egyezniük kell. Molnár Tamás Levente magyarázata szerint minderre azért van szükség, mert a törvényszerűség, a legitimáció a papír alapú szavazást is előírja.

A Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztére három nyugat-német férfi a legesélyesebb, közülük is Friedrich Merz győzelmét jósolják leginkább a felmérések. Merz egy régivonalas CDU-politikusnak tekinthető, aki még Angela Merkellel az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején futott föl. Két éven át a CDU/CSU frakcióvezetői posztját is betöltötte a Bundestagban. Konzervatív nézetei miatt a párt jobb széléhez tartozik.

Rajta kívül versenyben van Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány a miniszterelnöke. Személyében egy „moderált jelöltről” van szó, aki sokak szerint a merkeli középutas politikát folytathatná. Mindezzel a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója nem ért egyet, a jelöltet ő társadalmi felfogásában, pénzügyi vonalon konzervatívabbnak tartja.

A harmadik esélyes jelölt Norbert Röttgen, aki a korábbi népszerűségi mutatóihoz képest az utóbbi napok különféle felméréseiben meglepően jól szerepelt, megelőzve Laschetet. Ő a Bundestag külügyi bizottságának az elnöke, korábban környezetvédelmi miniszter volt. Molnár Tamás Levente érdekességként jegyezte meg, hogy azon kevés német miniszterek közé tartozik, aki nem mondhatott le, hanem kirúgták.

A szakember emlékeztetett, attól még, hogy a CDU most választ egy elnököt, még nem jelenti automatikusan, hogy ő lesz a kancellár-jelölt is. Ugyan a CDU az uniópártok nagyobb „komponense”, de nem szabad megfeledkezni a Bajor Keresztényszociális Unióról sem. A CSU vezetője, Markus Söder pedig a kancellárjelöltségi kérdésben messze vezet a népszerűségi mutatókban. Bár már többször kijelentette, neki Bajorországban, Münchenben van a helye, és nincsenek ilyen ambíciói, a kutató szerint épp ez a gyakori ismétlés lehet mégis egyfajta jel az ellenkező szándékaira.

Molnár Tamás Levente úgy véli, bárki is lesz a befutó, a jelenlegi, Merkel vezette német kormánnyal meglévő kapcsolatoknál csak rosszabbra számíthat a közép-európai térség, illetve Magyarország.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×