Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
318.62
bux:
144061.13
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: illusztráció - Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (MTI/EPA/Robert Ghement)

Ismét Orban-kormány alakulhat Romániában

Ha a megakadt koalíciós tárgyalások egyszer befejeződnek, az RMDSZ részvételével.

Ismét Ludovic Orban pártelnök számára akar kormányalakítási megbízást kérni Romániában a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS-szal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt készül koalíciós kormányt alakítani - tudta meg kedden a bukaresti média.

A koalíciós tárgyalások elakadtak, miután az USR-PLUS nem egyezett bele, hogy a miniszterelnöki tisztségről a választások után lemondott Orban legyen a képviselőház elnöke, és a PNL adja a kormánykoalíció miniszterelnökét is Florin Citu jelenlegi pénzügyminiszter személyében.

Az újabb javaslatot a média úgy értelmezte, hogy az USR-PLUS jelöltje lehetne a képviselőház, az RMDSZ-é pedig a szenátus elnöke, de még egyik párt sem foglalt állást az ügyben.

Ludovic Orban azt követően jelentette be múlt héten lemondását, hogy az egy éve kisebbségben kormányzó PNL a várakozásokon alul teljesített a december 6-i parlamenti választásokon és alulmaradt legfőbb riválisával, az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. A hírtelevíziókban megszólaltatott elemzők szerint Orbannak sosem volt túl jó viszonya a PNL éléről államfővé választott Klaus Iohannisszal, és most valójában az államfő látta elérkezettnek az időt félreállítására.

Orban azonban nem a pártelnökségről mondott le - ahogy azt a PNL választási kudarca indokolta volna -, hanem a miniszterelnökségről, és igyekszik megtartani befolyását a PNL felett. A román média azt állította: a PNL már az Orbanhoz közel álló Citu miniszterelnöki jelöltségével is szembement Iohannis elképzelésével, aki az ügyvezető miniszterelnök Nicolae Ciuca védelmi minisztert, volt vezérkari főnököt látta volna szívesebben a PNL - USR-PLUS - RMDSZ koalíciós kormány élén.

A kormányfői széket átengedő Orban ráadásul egy olyan poszt - a képviselőház elnöki tisztsége - megszerzéséhez kért és kapott felhatalmazást a PNL-től, amelyet nagyobb koalíciós partnere is kinézett magának Dan Barna USR-elnök számára.

Miután az USR-PLUS nem ment bele abba, hogy a PNL a legfontosabb három tisztség közül kettőt is megszerezzen magának, elakadtak a kormányalakítási tárgyalások.

Orban kedden tájékoztatta visszatérési elképzeléséről leendő koalíciós partnereit, de az USR-PLUS és az RMDSZ vezetői is gondolkodási időt kértek, annál is inkább, hogy Orban múlt heti lemondatásának hátterében nemcsak a PNL választási kudarca állt, hanem az is, hogy

az USR-PLUS már a választási kampányban jelezte: nem szívesen látná Orbant egy koalíciós kormány élén.

Ludovic Orban visszatérése ugyan helyreállítaná az USR-PLUS és az RMDSZ által szorgalmazott egyensúlyt a koalícióban, de a PNL amúgy is megtépázott hitele tovább romlana, és Orbannak feltehetően párton belüli ellenlábasaival is nehéz lesz elfogadtatnia azt, hogy hiba volt a fejét követelni, és csak ő jelent megoldást a lemondásával előidézett problémára.

Címlapról ajánljuk

Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Az Európai Unió célja továbbra is az orosz olajtól való függetlenedés, a Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban késleltetheti ezt a folyamatot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András hozzátette: a teljes leválás Magyarország számára jogi kérdéseket is felvet. Ráadásul Oroszországnak annak ellenére sincsenek pénzügyi gondjai, hogy csökken az olajtermelése.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Alaposan elromlott a hangulat, óvatosak a befektetők

Alaposan elromlott a hangulat, óvatosak a befektetők

Erős eladói nyomás alakult ki péntek reggel a tőzsdéken, miután a közel-keleti konfliktus eszkalációja 100 dollár fölé hajtotta a Brent árfolyamát, ismét felerősítve az inflációs és kamatemelési félelmeket. Ázsiában a technológiai részvények vezették az esést, a japán Nikkei közel 3, a dél-koreai Kospi pedig csaknem 4 százalékkal került lejjebb. A hangulatot Donald Trump új vámintézkedései is rontják, miközben a vállalati fronton az Intel vártnál jobb gyorsjelentése jelent némi pozitívumot. Makroadatok szempontjából a befektetők ma elsősorban az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexekre figyelnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×