Infostart.hu
eur:
389.35
usd:
336.23
bux:
121834.63
2026. március 3. kedd Kornélia
Ludovic Orban román miniszterelnök (jobbra, lent) és Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (b) a bukaresti parlamentben 2020. február 24-én. Ezen a napon a román alkotmánybíróság a PSD-nek adott igazat a miniszterelnök-jelöléssel kapcsolatos jogvitában. A bírói testület ezzel ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis államfő szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza őt a parlament feloszlatására.
Nyitókép: illusztráció - Marcel Ciolacu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője (MTI/EPA/Robert Ghement)

Ismét Orban-kormány alakulhat Romániában

Ha a megakadt koalíciós tárgyalások egyszer befejeződnek, az RMDSZ részvételével.

Ismét Ludovic Orban pártelnök számára akar kormányalakítási megbízást kérni Romániában a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR-PLUS-szal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt készül koalíciós kormányt alakítani - tudta meg kedden a bukaresti média.

A koalíciós tárgyalások elakadtak, miután az USR-PLUS nem egyezett bele, hogy a miniszterelnöki tisztségről a választások után lemondott Orban legyen a képviselőház elnöke, és a PNL adja a kormánykoalíció miniszterelnökét is Florin Citu jelenlegi pénzügyminiszter személyében.

Az újabb javaslatot a média úgy értelmezte, hogy az USR-PLUS jelöltje lehetne a képviselőház, az RMDSZ-é pedig a szenátus elnöke, de még egyik párt sem foglalt állást az ügyben.

Ludovic Orban azt követően jelentette be múlt héten lemondását, hogy az egy éve kisebbségben kormányzó PNL a várakozásokon alul teljesített a december 6-i parlamenti választásokon és alulmaradt legfőbb riválisával, az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben. A hírtelevíziókban megszólaltatott elemzők szerint Orbannak sosem volt túl jó viszonya a PNL éléről államfővé választott Klaus Iohannisszal, és most valójában az államfő látta elérkezettnek az időt félreállítására.

Orban azonban nem a pártelnökségről mondott le - ahogy azt a PNL választási kudarca indokolta volna -, hanem a miniszterelnökségről, és igyekszik megtartani befolyását a PNL felett. A román média azt állította: a PNL már az Orbanhoz közel álló Citu miniszterelnöki jelöltségével is szembement Iohannis elképzelésével, aki az ügyvezető miniszterelnök Nicolae Ciuca védelmi minisztert, volt vezérkari főnököt látta volna szívesebben a PNL - USR-PLUS - RMDSZ koalíciós kormány élén.

A kormányfői széket átengedő Orban ráadásul egy olyan poszt - a képviselőház elnöki tisztsége - megszerzéséhez kért és kapott felhatalmazást a PNL-től, amelyet nagyobb koalíciós partnere is kinézett magának Dan Barna USR-elnök számára.

Miután az USR-PLUS nem ment bele abba, hogy a PNL a legfontosabb három tisztség közül kettőt is megszerezzen magának, elakadtak a kormányalakítási tárgyalások.

Orban kedden tájékoztatta visszatérési elképzeléséről leendő koalíciós partnereit, de az USR-PLUS és az RMDSZ vezetői is gondolkodási időt kértek, annál is inkább, hogy Orban múlt heti lemondatásának hátterében nemcsak a PNL választási kudarca állt, hanem az is, hogy

az USR-PLUS már a választási kampányban jelezte: nem szívesen látná Orbant egy koalíciós kormány élén.

Ludovic Orban visszatérése ugyan helyreállítaná az USR-PLUS és az RMDSZ által szorgalmazott egyensúlyt a koalícióban, de a PNL amúgy is megtépázott hitele tovább romlana, és Orbannak feltehetően párton belüli ellenlábasaival is nehéz lesz elfogadtatnia azt, hogy hiba volt a fejét követelni, és csak ő jelent megoldást a lemondásával előidézett problémára.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Hortay Olivér az Arénában: az iráni háború erősen megnehezítheti az EU leválását az orosz olajról

Az Európai Unió az orosz gázról leválva és az Egyesült Államoktól függetlenedve Katarból akart földgázt vásárolni, ám ezt az iráni háború erősen megnehezíti – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató energia- és klímapolitikai üzletágvezetője. Arra is figyelmeztetett: Iránból lőtávolon belül vannak a legnagyobb olajkitermelő kapacitások.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, eddig a háború egyik legnagyobb áldozata

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, eddig a háború egyik legnagyobb áldozata

A forint szokatlanul erős gyengüléssel kezdte a keddi kereskedést, és bár kora délutánra mérsékelt korrekció bontakozott ki, a hazai deviza továbbra is komoly nyomás alatt áll. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×