eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sajtótájékoztatója az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét követően Brüsszelben 2020. december 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor szövetségesének a kormánykoalíciójába kerülhet a jogállamisági csúcshatározat

Az EU-csúcs döntését és személy szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnököt is a leghatározottabban bírálja a lengyel kormánykoalíció kisebbik pártjának vezetője, a kormány jelenlegi igazságügyminisztere. Morawiecki maga is próbált üzenni nekik Brüsszelből, eddig hiába.

A nemzetközi sajtó közeli lengyel kormányválságot jövendöl azt követően, hogy a koalíciót vezető Kaczynski-féle Jog és Igazságosság párt kisebb partnere, az Egyesült Jobboldal minisztere Zbigniew Ziobro (az igazságügyi tárca vezetője) tegnap óta twitteres üzenetekben és nyilatkozatokban harsányan bírálja a csütörtök este Brüsszelben véglegesített kompromisszumot.

Ziobro, aki kezdettől fogva a lengyel vétó fenntartását követelte mindaddig, amíg változatlan formában az asztalon van a jogállamisági jogszabálytervezet, úgy véli, hogy Morawecki egyetértő döntése „hiba” volt, és ezzel a miniszterelnök „eladta Lengyelország szuverenitását”.

EU-csúcs interpretációja és a jogszabályhoz csatolt iránymutatás nem törvény! – vélte twitteres üzenetében Ziobro, aki szerint így viszont,

ha a jogállamisági jogszabály hatályba lép, azzal jóvátehetetlenül korlátozódni fog Lengyelország szuverenitása.

Az új jogszabály alapján a Bizottság beavatkozhat majd a lengyel parlament, a lengyel kormány, az elnök, vagy akár a helyi önkormányzatok döntéseibe, jóformán bármilyen területen – érvelt üzenetében a Morawiecki-kormány igazságügyi minisztere, hozzátette, hogy szerinte igazából

az egész leendő új joganyag ellentétes az EU alapszerződésével is.

„Mindaz, amitől kezdettől fogva féltünk, és amire az Egyesült Jobboldal kezdettől fogva felhívta a figyelmet, valósággá vált” – szögezte le mindezek kapcsán Ziobro, aki egyúttal a lengyel érdekekért történő harc folytatására hívott fel.

Morawiecki brüsszeli sajtóértekezletén a brüsszeli lengyel sajtó miatt rákényszerült, hogy már a belga fővárosból reagáljon, hangsúlyozva, hogy miközben részéről „minden tisztelete” a kisebb koalíciós partneré, de úgymond „tudni kell megtalálni a középutat”. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a koalíciót alkotó különböző csoportok egyetértésre jutnak majd. Ő mindenesetre értésükre adta, hogy

a további lengyel vétónak csak az lett volna a következménye, hogy nincs uniós költségvetés, miközben továbbra is lett volna jogállamisági jogszabály

– tette hozzá.

Morawiecki egyúttal megismételte azon levezetését, miszerint szerinte az EU csúcstalálkozók következtetései „állandó európai törvénynek” számítanak, státuszuk az elsődleges törvényekéhez hasonlítható. Szabályokat könnyű módosítani, de az ilyen huszonhetes körben véglegesített végkövetkeztetéseket már nem – érvelt a lengyel politikus.

A lengyel koalíció igazából hetek óta, mióta a vétó-ügy terhelte a politikai napirendet, folyamatosan ingadozó helyzetben van, főként mivel a másik, Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett kis koalíciós partner viszont kifejezetten ellenezte a vétót, és igyekezte mielőbb eltüntetni az útból.

Ami az Egyesült Jobboldalt illeti – ami egyébként a Jog és Igazságosság Pártból szakadt ki –, lengyel értesülések tudni vélik, hogy Moraweckiék egy ideje már informális egyeztetést folytatnak az ellenzéki Paraszt Párttal, hogy Ziobroék esetleges kiválásával ők támogathatnák tovább, ha csak kívülről is, a jelenlegi koalíciót. Részletek nem ismertek.

Annyi bizonyos, hogy a csütörtöki kompromisszum önmagában nem elegendő a közösségi finanszírozás feloldásához, előbb

valamennyi országban ratifikálni is kell, amihez nem lesz közömbös, miként alakul egy esetleges lengyel kormányválság.
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×