A bécsi támadás azon terrorcselekmények közé sorolandó, amelyek szervezetten és több ember által követtek el – fogalmazott az InfoRádiónak Tálas Péter, aki nem tartja kizártnak, hogy mintegy előre hozva az időben, a Covid-lezárásokhoz igazították, ugyanis, ha kijárási tilalom van életben, akkor meglehetősen nehézkes egy ilyet elkövetni.

A hétfő esti támadás nagyban hasonlít egy harminc évvel ezelőtti, 1981-es, Ausztriában elkövetett terrorcselekményre – akkor palesztin fegyveresek támadtak meg egy zsinagógát gránátokkal, az incidensben pedig két ember veszítette életét.

Ugyan bizonyosan nem tudni, hogy a támadók miért éppen Bécs városát vették célba, feltételezhető azonban, hogy úgy gondolták,

talán az osztrák hatóságok kevésbé felkészültek, mint a francia, a brit vagy a belga rendőrség.

Maga az, hogy ilyen terrortámadást tudtak „összehozni”, hogy például sorozatlövő géppisztollyal is fel voltak szerelkezve az elkövetők, ritkaságszámba megy. Emlékezetes, legutóbb 2015. novemberében, a párizsi Bataclan elleni, illetve több helyszínen elkövetett mészárlás volt hasonlatos, amire az utóbbi években a terrorelhárítás hatékony fellépése miatt nem került sor.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója szerint bár a bécsi és a közelmúltban történt franciaországi merényleteket a közvélemény összekötheti, szét kell őket választani, hiszen

a két francia elkövető magányos terrorista volt, akikre nem jellemző, hogy terrorhullámot indítanának el.

Ráadásul a jelek szerint a három támadásnak különböző a motivációja: utóbbiak egyértelműen Macron fellépése miatt történtek, az osztráké viszont egyelőre nem ismert.