INFORÁDIÓ 
2020. november 26. csütörtök
Virág

európai parlament

eu

agrárpolitika

álláspont

Rábólintott az Európai Parlament a közös uniós agrárpolitikára

Rábólintott az Európai Parlament a közös uniós agrárpolitikára

Infostart

A képviselők pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.

Csak a rugalmas, fenntartható és válságbiztos agrárpolitika garantálhatja, hogy a gazdálkodók továbbra is biztosítani tudják a biztonságos élelmiszerellátást az Európai Unió egészében - szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői a 2022 utáni, hét évre szóló közös agrárpolitika reformjáról elfogadott álláspontjukban pénteken. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 425 szavazattal, 212 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadott álláspontban a képviselők támogatták azt a szakpolitikai irányváltást, amelynek köszönhetően az uniós agrárpolitika a jövőben jobban igazodna az egyes tagországok egyedi igényeihez.

Véleményük szerint a kormányoknak agrárpolitikai stratégiájukra vonatkozó tervet kellene készíteniük, és az Európai Bizottsággal jóvá kellene hagyatniuk, amelyben felvázolják, miként szándékozzák a gyakorlatban végrehajtani az uniós célkitűzéseket. A képviselők leszögezték, a stratégiai terveknek összhangban kell állnia a 2015-ös, éghajlat-politikai fellépésről szóló párizsi megállapodással.

Megerősítették az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. Ez azt jelenti, hogy a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a tagállamok uniós támogatásaik legalább 30 százalékából segítsék a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Az EP a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítaná. Kevesebb pénzt juttatna a nagyüzemeknek, azonban több támogatást szeretne a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak.

A képviselők elutasították az összes olyan módosító indítványt, amely kizárólag a hústartalmú termékek esetében engedélyezték volna a húsra vonatkozó elnevezéseket. A növényalapú termékek elnevezésében nincs változás. Szigorítani kívánják azonban a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén.

Hidvéghi Balázs, fideszes EP-képviselő közleményében kijelentette: a magyar gazdák Brüsszelben is csak a Fidesz-KDNP képviselőire számíthatnak, mivel a magyar baloldali képviselők ugyanis nem szavazták meg közös agrárpolitika reformjáról szóló EP-álláspontot.

A baloldali politikusok ellenszavazatukkal egyértelművé tették, hogy számukra nem fontos a magyar gazdák kiszámítható támogatási környezete, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalokra - emelte ki.

A néppárti képviselő hangsúlyozta, a baloldal "teljesen irreális klímapolitikai terheket" rótt volna a gazdákra, holott a földművelés és a legeltetés miatt éppen a gazdák azok, akik leginkább a bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait.

Nekik van meg az a gyakorlati tapasztalatuk, amely nélkül nem képzelhető el eredményes klímapolitika - írta.

"Ha aránytalan környezetvédelmi elvárásokat támasztunk velük szemben, azzal egyszerre veszélyeztetjük a klímapolitikai céljainkat és az emberek élelmiszer-ellátását" - fogalmazott Hidvéghi Balázs.

Nyitókép: Pixabay.com
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018