eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói tiltakoznak a parlamenti választások eredménye ellen Biskek kormányzati negyedében 2020. október 5-én. A hivatalos eredmények szerint főleg a Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. A tüntetők a szerintük elcsalt október 4-i voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik.
Nyitókép: MTI/AP/Vlagyimir Voronyin

Továbbra is a bizonytalanság az úr Kirgizisztánban

Megtartotta ülését a kirgiz kormány Erkin Aszrandiev miniszterelnök-helyettes vezetésével, és fogadkozott, hogy a kaotikus helyzet ellenére teljesíti a polgárok iránti szociális kötelezettségeit, és arra törekszik, hogy az állami szervek a megszokott módon lássák el feladataikat.

Erkin Aszrandiev az idén februárban lett miniszterelnök-helyettes, de a kormány sajtószolgálatának közleményéből ítélve most ő vezeti a kabinetet, miután kedden lemondott Kubatbek Boronov kormányfő.

A kabinet sajtószolgálata szerint a kormány ülésén több kérdést is megvitattak, a többi között az őszi-téli fűtési szezonhoz való előkészületekről, a koronavírus-járvány terjedése elleni harcról és költségvetési kérdésekről volt szó.

Omurbek Szuvanalijev, a nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy Szooronbaj Dzsejenbekov államfő és Kubatbek Boronov holléte nem ismert, és a tüntetések kezdete óta ők nem jelentek meg a nyilvánosság előtt. Szuvanalijev szerint

a hatóságok biztonsági megfontolásokból lezárták az országhatárokat.

Az államfő sajtószolgálata ugyanakkor tudatta csütörtökön, hogy Dzsejenbekov a fővárosban, Biskekben tartózkodik, és ellátja az elnöki teendőit.

Kirgizisztánban vasárnap parlamenti választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de a választáson induló 16 párt közül 11 közölte, hogy nem ismeri el az eredményeket. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több vidéki nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, kiszabadították a börtönből több elítélt politikust.

Két ellenzéki pártszövetség is koordinációs testületet alakított, és mindkettő igényt tart a miniszterelnöki tisztségre. Az egyik jelöltet, Szadir Zsaparovot - akit ugyancsak a tüntetők szabadítottak ki a börtönből - az egyik koordinációs tanács javaslatára választotta meg kormányfőnek a parlament, de a másik ellenzéki pártszövetség nem ismeri el őt miniszterelnöknek. A Reuters hírügynökség úgy tudja, hogy egy harmadik ellenzéki csoportosulást is saját emberét akarja miniszterelnöknek, így Zsaparovon kívül Tilek Toktogazijev és Omurben Babanov is vezetni akarja a kormányt.

A leköszönő parlament időközben két csonka parlamentre vált szét, de egyik sem a törvényhozás termében tartja meg üléseit, mert azt a tüntetők megrongálták. Az egyik csonka parlament csütörtökre virradóra ülésezett egy biskeki szállodában, de negyven képviselőjével nem volt határozatképes, a kabinet megválasztásához ugyanis 61 fős többségre van szükség. Az államfő menesztéséhez sem volt elegendő a létszám.

Úgy fest, hogy a hatalmi vákuum ellenére az országban a központi bank engedélyével működnek már a kedden bezárt pénzügyi intézmények. Az üzleti szféra ugyanis arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a bankok és adóhivatalok zárva maradnak, élelmiszerhiány alakulhat ki a 6,5 milliós közép-ázsiai országban.

A kirgiz politikai elemzők zöme úgy látja, hogy

jelenleg teljes a politikai zűrzavar,

önjelölt és másodrangú pártok önkényesen és gátlás nélkül ragadnak meg és osztanak el maguk között különféle tisztségeket az országos és önkormányzati hatalmi szervekben. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint ismeretlenek ellenőrzése alá került több tucat vállalat, bánya és más ipari létesítmény is.

Szooronbaj Dzsejenbekov államfő azt mondja ugyan, hogy próbál úrrá lenni a kaotikus helyzeten, tárgyal a pártokkal, elemzők szerint azonban elszigetelődött, és a jövője bizonytalan, tekintettel arra, hogy az elmúlt 15 évben már két államfőt buktattak meg Kirgizisztánban.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×