Infostart.hu
eur:
367.02
usd:
322.79
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
A kirgiz parlamentbe be nem jutott ellenzéki pártok támogatói tiltakoznak a parlamenti választások eredménye ellen Biskek kormányzati negyedében 2020. október 5-én. A hivatalos eredmények szerint főleg a Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. A tüntetők a szerintük elcsalt október 4-i voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik.
Nyitókép: MTI/AP/Vlagyimir Voronyin

Továbbra is a bizonytalanság az úr Kirgizisztánban

Megtartotta ülését a kirgiz kormány Erkin Aszrandiev miniszterelnök-helyettes vezetésével, és fogadkozott, hogy a kaotikus helyzet ellenére teljesíti a polgárok iránti szociális kötelezettségeit, és arra törekszik, hogy az állami szervek a megszokott módon lássák el feladataikat.

Erkin Aszrandiev az idén februárban lett miniszterelnök-helyettes, de a kormány sajtószolgálatának közleményéből ítélve most ő vezeti a kabinetet, miután kedden lemondott Kubatbek Boronov kormányfő.

A kabinet sajtószolgálata szerint a kormány ülésén több kérdést is megvitattak, a többi között az őszi-téli fűtési szezonhoz való előkészületekről, a koronavírus-járvány terjedése elleni harcról és költségvetési kérdésekről volt szó.

Omurbek Szuvanalijev, a nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy Szooronbaj Dzsejenbekov államfő és Kubatbek Boronov holléte nem ismert, és a tüntetések kezdete óta ők nem jelentek meg a nyilvánosság előtt. Szuvanalijev szerint

a hatóságok biztonsági megfontolásokból lezárták az országhatárokat.

Az államfő sajtószolgálata ugyanakkor tudatta csütörtökön, hogy Dzsejenbekov a fővárosban, Biskekben tartózkodik, és ellátja az elnöki teendőit.

Kirgizisztánban vasárnap parlamenti választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de a választáson induló 16 párt közül 11 közölte, hogy nem ismeri el az eredményeket. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több vidéki nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, kiszabadították a börtönből több elítélt politikust.

Két ellenzéki pártszövetség is koordinációs testületet alakított, és mindkettő igényt tart a miniszterelnöki tisztségre. Az egyik jelöltet, Szadir Zsaparovot - akit ugyancsak a tüntetők szabadítottak ki a börtönből - az egyik koordinációs tanács javaslatára választotta meg kormányfőnek a parlament, de a másik ellenzéki pártszövetség nem ismeri el őt miniszterelnöknek. A Reuters hírügynökség úgy tudja, hogy egy harmadik ellenzéki csoportosulást is saját emberét akarja miniszterelnöknek, így Zsaparovon kívül Tilek Toktogazijev és Omurben Babanov is vezetni akarja a kormányt.

A leköszönő parlament időközben két csonka parlamentre vált szét, de egyik sem a törvényhozás termében tartja meg üléseit, mert azt a tüntetők megrongálták. Az egyik csonka parlament csütörtökre virradóra ülésezett egy biskeki szállodában, de negyven képviselőjével nem volt határozatképes, a kabinet megválasztásához ugyanis 61 fős többségre van szükség. Az államfő menesztéséhez sem volt elegendő a létszám.

Úgy fest, hogy a hatalmi vákuum ellenére az országban a központi bank engedélyével működnek már a kedden bezárt pénzügyi intézmények. Az üzleti szféra ugyanis arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a bankok és adóhivatalok zárva maradnak, élelmiszerhiány alakulhat ki a 6,5 milliós közép-ázsiai országban.

A kirgiz politikai elemzők zöme úgy látja, hogy

jelenleg teljes a politikai zűrzavar,

önjelölt és másodrangú pártok önkényesen és gátlás nélkül ragadnak meg és osztanak el maguk között különféle tisztségeket az országos és önkormányzati hatalmi szervekben. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint ismeretlenek ellenőrzése alá került több tucat vállalat, bánya és más ipari létesítmény is.

Szooronbaj Dzsejenbekov államfő azt mondja ugyan, hogy próbál úrrá lenni a kaotikus helyzeten, tárgyal a pártokkal, elemzők szerint azonban elszigetelődött, és a jövője bizonytalan, tekintettel arra, hogy az elmúlt 15 évben már két államfőt buktattak meg Kirgizisztánban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az olasz iskolai burkaügy csak a kezdet, és erősíti az integrációt

Szakértő: az olasz iskolai burkaügy csak a kezdet, és erősíti az integrációt

Az olasz kormány betiltja az iskolákban az arcot eltakaró burkát és nikábot és korlátozza a külföldi tanulók arányát az osztályokban. Giorga Meloni olasz miniszterelnök szenvedélyes hangú beszédben érvelt a döntés mellett, amely szerinte az olasz gyerekek jogait védi. Az InfoRádió Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét kérdezte.

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×