Infostart.hu
eur:
362.77
usd:
310.88
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Kitölti szavazólapját egy nő a fehérorosz elnökválasztás előzetes szavazásán Minszkben 2020. augusztus 7-én. Fehéroroszországban augusztus 9-én tartanak elnökválasztást. A 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt. Az elnökválasztás előtt Lukasenka legfőbb riválisai közül az egyiket bebörtönözték, a másik külföldre menekült, a választási bizottság csak öt elnökjelölt indulását engedélyezte.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Az Egyesült Államok nem fogja elismerni a fehérorosz választási eredményt

"Az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást" - jelzi a washingtoni külügy.

Az Egyesült Államok nem tudja legitim elnöknek tekinteni Aljakszandr Lukasenkát - jelentette ki az amerikai külügyi szóvivő újságírói kérdésre válaszolva.

Kifejtette: az amerikai álláspont szerint "az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást".

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter - aki az idén februárban járt Minszkben - szeptember 8-án aggodalmának adott hangot a fehéroroszországi fejlemények miatt. Akkor külön kiemelte az ellenzéki Marija Kalesznyikava letartóztatását. Közleményében az amerikai diplomácia vezetője szankciókat helyezett kilátásba, amelyeknek célpontjai - mint fogalmazott - "az emberi jogi visszaélésekben és elnyomásban résztvevők felelősségre vonása".

Korábban Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes Washingtonban egy videokonferencián újságíróknak hangsúlyozta: Washington az Európai Unióval egyezteti a várható szankciókat. "Célzott szankciókat szeretnénk azok ellen, akik a leginkább felelősek az erőszakért és az elcsalt választásért" - fogalmazott Biegun, hozzátéve, hogy Fehéroroszország polgárainak "szabad és tisztességes választásokon kell kiválasztaniuk az ország következő elnökét".

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×