eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kitölti szavazólapját egy nő a fehérorosz elnökválasztás előzetes szavazásán Minszkben 2020. augusztus 7-én. Fehéroroszországban augusztus 9-én tartanak elnökválasztást. A 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt. Az elnökválasztás előtt Lukasenka legfőbb riválisai közül az egyiket bebörtönözték, a másik külföldre menekült, a választási bizottság csak öt elnökjelölt indulását engedélyezte.
Nyitókép: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Az Egyesült Államok nem fogja elismerni a fehérorosz választási eredményt

"Az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást" - jelzi a washingtoni külügy.

Az Egyesült Államok nem tudja legitim elnöknek tekinteni Aljakszandr Lukasenkát - jelentette ki az amerikai külügyi szóvivő újságírói kérdésre válaszolva.

Kifejtette: az amerikai álláspont szerint "az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást".

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter - aki az idén februárban járt Minszkben - szeptember 8-án aggodalmának adott hangot a fehéroroszországi fejlemények miatt. Akkor külön kiemelte az ellenzéki Marija Kalesznyikava letartóztatását. Közleményében az amerikai diplomácia vezetője szankciókat helyezett kilátásba, amelyeknek célpontjai - mint fogalmazott - "az emberi jogi visszaélésekben és elnyomásban résztvevők felelősségre vonása".

Korábban Stephen Biegun amerikai külügyminiszter-helyettes Washingtonban egy videokonferencián újságíróknak hangsúlyozta: Washington az Európai Unióval egyezteti a várható szankciókat. "Célzott szankciókat szeretnénk azok ellen, akik a leginkább felelősek az erőszakért és az elcsalt választásért" - fogalmazott Biegun, hozzátéve, hogy Fehéroroszország polgárainak "szabad és tisztességes választásokon kell kiválasztaniuk az ország következő elnökét".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×