Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin vakcinafelajánlást tett az ENSZ-közgyűlésben

Már úton is vannak országon belül az első készletek az új vakcinából, amely azonban még a tesztelés fázisában van.

Ingyenesen ajánlotta fel az új koronavírus elleni Szputnyik-V orosz védőoltást az ENSZ munkatársai részére az orosz elnök kedden.

Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában videón közvetített beszédében Vlagyimir Putyin közölte: a nemzetközi közösség egy részének szkepticizmusa ellenére Oroszország teljes egészében nyitott és eltökélt a partnerségre.

"Készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat és folytatni az együttműködést valamennyi állammal és nemzetközi szervezettel, beleértve más országok ellátását az orosz vakcinával, amely bizonyította megbízhatóságát, biztonságosságát és hatékonyságát" - szögezte le az orosz elnök. "Oroszország meggyőződése, hogy immár a világ gyógyszeriparának minden kapacitását fel kell használni, és

belátható időn belül ingyenes oltáshoz

való hozzáférést kell biztosítani minden ország állampolgárainak" - tette hozzá Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök azt is bejelentette, hogy rövidesen magas szintű online konferenciát tartanak a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésére vonatkozó együttműködésben érdekelt kormányok részvételével.

A Gamaleja Intézet augusztus 11-én bejegyzett és "posztregisztrációs" (harmadik, tömeges) tesztelési szakaszban lévő vakcináját már gyártják, és az első tételeket már a régiók nagy részébe le is szállították. Alekszandr Gincburg intézetigazgató kedden elmondta, hogy a Szputnyik V kipróbálása terv szerint halad, és eddig nem váltott ki allergiás reakciót az önkénteseknél.

Eddig több mint húsz ország rendelt több mint egymilliárd adagot az új orosz vakcinából - közölte a finanszírozásban érintett szuverén orosz alapítvány.

Az orosz elnök szerint meg kell erősíteni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) potenciálját, és a lehető legteljesebben fel kell oldani az országoknak az orvostudomány terén való partnersége korlátait.

Az orosz elnök azzal is érvelt, hogy az országok, közöttük Oroszország elleni "illegitim büntetőintézkedések" feloldása segíthet a koronavírus-járvány sújtotta világgazdaság talpraállításában és új munkahelyek teremtésében.

"A világkereskedelem megszabadítása a korlátoktól, tilalmaktól, korlátozásoktól és törvénytelen szankcióktól nagyban segítené a világgazdasági növekedés újjáélesztését és a munkanélküliség csökkenését"

- jelentette ki Putyin.

Az orosz elnök évek óta szorgalmazza a Moszkva elleni szankciók feloldását, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió a dél-ukrajnai Krím félsziget 2014-es bekebelezése miatt rótt ki rá.

Az orosz elnök felajánlotta olyan jogilag kötelező érvényű megállapodás megkötését minden vezető űrhatalom részvételével, amely megtiltaná a világűr felfegyverzését, az űrbeli létesítmények elleni erő alkalmazását, illetve az azzal való fenyegetést.

Putyin egyben ígéretet tett arra, hogy Oroszország minden erőfeszítést megtesz a regionális konfliktusok rendezése érdekében.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×