Az Európai Bizottság javaslata alapján zöld zónába kellene minden olyan területet sorolni, ahol az utóbbi 14 napban az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma 25-nél kevesebb és az ott elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozók százalékos aránya kevesebb mint 3 százalék 100 ezer lakosra számítva – emelte ki Gyévai Zoltán. Amennyiben ennek megfelelnének a tagállamok, akkor nem lehetne semmilyen okra hivatkozva korlátozni ezen uniós országok állampolgárainak beutazását bármely más tagállamba.
A piros színkódot, amely lehetővé tenné a korlátozást, akkor lehetne alkalmazni – szintén 100 ezer lakosra vetítve –, ha az utóbbi 14 napban az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma
50-nél magasabb, és az összes elvégzett tesztből a pozitív eredményt hozottak százalékos aránya legalább 3 százalék.
Vagy, ha az újonnan regisztrált esetek száma meghaladja a 100-at, szintén 14 napra és 100 ezer lakosra vonatkozóan.
A narancssárga besorolás pedig a két említett között állna, ha nem is a mértani középben, de annak környékén mozogna – tette hozzá a Bruxinfo főszerkesztője.
A kakukktojás
A negyedik kategória a szürke szín lenne, amely abban az esetben lépne elő, ha nem állna elegendő információ rendelkezésre az Európai Bizottság által előírt kritériumok kiértékeléséhez, vagy az adott területen elvégzett Covid-tesztek száma – 100 ezer főre vetítve – kevesebb, mint 250. Magyarán, értett egyet a szakértő,
sok elvégzett tesztre lesz szükség ahhoz, hogy egy terület ne essen zónákon kívülire, a szürke mezőbe.
Gyévai Zoltán hozzátette: az ismertetett módszertannal az Európai Bizottság tulajdonképpen azt próbálja elérni, hogy legyen közös kritérium és küszöbérték a tagállamok számára a beutazásokat illetően, továbbá, hogy a színkódokat azonosan értelmezzék, és hogy a magas kockázatú területekről érkező utasok esetében legyen valami közös keretrendszer. Tehát, a pozitív teszteknek a száma meghatározó lenne, hogy egy ország mennyire tarthatja nyitva a határait más uniós állampolgárokkal szemben – tette hozzá.
