Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Összecsapnak a rohamrendőrök és a politikai elit távozását követelő tüntetők Bejrútban 2020. augusztus 8-án. A libanoni főváros kikötői negyedében négy nappal korábban kettős robbanás történt, amelynek következtében legkevesebb 154 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek. Haszan Diáb libanoni kormányfő előrehozott parlament választások kiírását javasolta.
Nyitókép: MTI/EPA/Vael Hamzeh

Libanon: egy miniszter távozása nem elég, teljes lemondást követeltek

Súlyos összecsapások voltak szombat éjjel Bejrút belvárosában, a tiltakozók több minisztérium épületét megrohamozták, és egy rendőr meg is halt.

Lemondásra szólította fel vasárnap Libanon kormányát az ország maronita keresztény közösségének pátriárkája, Besara Butrosz ar-Raj, mert úgy véli, hogy a kabinet nem képes az irányváltásra. "Egy-egy képviselő vagy miniszter lemondása nem elég, az egész kormánynak távoznia kellene, mert nem képes segíteni az ország újjáépítését" - mondta vasárnapi szentbeszédében a vallási vezető.

Vasárnap a kormány tájékoztatási minisztere, Manal Abdel-Szamád bejelentette, hogy lemond posztjáról, mert megítélése szerint a kormány nem képes reformokat végrehajtani a bejrúti kikötőben kedden történt pusztító robbanást követően.

Szombat éjjel tízezer ember gyűlt össze Bejrút belvárosában, ahol az általuk korruptnak, hanyagnak és alkalmatlannak tartott kormány és a politikai elit távozását követelték. A tiltakozások erőszakos zavargásokba torkolltak, minek során

a tiltakozók több minisztérium épületét megrohamozták, és egy rendőr meg is halt. Több mint 170 ember sérült meg az utcai összecsapásokban.

A tiltakozók a politikai vezetők távozásának alternatívájaként a politikusok felakasztását helyezték kilátásba, aminek jeléül több jelképes akasztófát is felállítottak a tüntetések helyszínén, a Vértanúk terén.

A tiltakozásokat az hívta életre, hogy kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 150 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban. A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Ezt követően egymásra mutogatás kezdődött, és a hatóságok 19 embert őrizetbe vettek, köztük a bejrúti kikötő és a vámhivatal vezetőjét.

Libanon már a keddi robbanás előtt is hónapokon át forrongott

2019 ősze óta hatalmas tüntetések voltak országszerte, az ország gazdasága és a libanoni font értéke mélyrepülésbe kezdett, és a tömegek követelték az általuk a válságért felelősnek tartott politikai elit távozását. A januárban hivatalba lépett Haszan Diáb kormányfő azóta azt is bejelentette, hogy Libanon nem törleszti szuverén adósságát, ami azt jelenti, hogy az ország csődbe jut. Szombaton Diáb bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását javasolja.

Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

A feltörekvő gazdaságok 2025-ben a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújtottak, amelyet főként a külkereskedelem bővülése, a finanszírozási feltételek javulása és az állami ösztönző intézkedések hajtottak - áll a BNP Paribas elemzésében. A szervezet közgazdászai szerint ugyanakkor 2026-ban fordulat következik: az országok egyre inkább érezni fogják a vámháború negatív hatásait, a monetáris lazítás keretei többnyire kimerültek, az állami ösztönzésnek pedig egyre inkább gátat fog szabni az országok növekvő adósságállománya és megbillenő egyenlegei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×