Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart a Szabadkán a párt székházában 2020. június 21-én, a szerbiai parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választás napján. A VMSZ-nek az előzetes választási eredmények alapján a parlamentben várhatóan 9 mandátuma lesz. Pásztor István mögött Pásztor Bálint (b3), a VMSZ alelnöke és listavezetője, Kovács Elvira (j) alelnök és Juhász Bálint (j2), a Prosperitáti Alapítvány ügyvezetője.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Elemző: történelmi eredményt ért el a Vajdasági Magyar Szövetség

Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint megvan az oka, hogy miért kell akkor is bevenni a szocialistákat a kormányba, ha nélkülük is megvan a kétharmad.

Korábban nem tapasztalt támogatásról biztosították az állampolgárok a Szerb Haladó Pártot a vasárnapi parlamenti választáson, de történelmi eredményt ért el a Vajdasági Magyar Szövetség is.

Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az eredményeket elemezve az InfoRádióban elmondta, a kormányerő nagyjából eltalálta, mire számíthat (61-62 százalék), amivel kétharmados támogatottságú kormány alakulhat.

"Volt erre már példa, akkor nem megfelelően használták ki ezt a kormányzásban. A következő négy évben talán sikerül az állam fejlődésére és az integrációra felhasználni" - fogalmazott az adjunktus.

A Vajdasági Magyar Szövetség az eddigi 4 mandátum helyett 5-öt remélt, de még az is lehet, hogy 9 képviselője ül az új parlamentbe.

"Ez valóban nagy arányú növekedést jelent, a pártelnök nyilatkozata szerint ez körülbelül 70 ezer szavazónyi támogatást mutat a legutóbbi 50 ezer után, erre 2008-ban volt legutóbb példa. Hasonló is a helyzet, mivel

a Vajdasági Magyar Szövetség mellett más magyar párt most sem indult."

A belgrádi törvényhozásba ezúttal 3 százalékos volt a bejutási küszöb, ezt - úgy néz ki - 7 lista lépheti át, ebből 4 kisebbségi csoport lesz és 3 országos párt.

"A jelenleg is kormányon lévő szocialisták 32 körüli mandátumra számíthatnak, az ő támogatottságuk csökkent. Egyetlen ellenzéki csoportként a Szerb Patrióta Szövetség szerepel a következő ciklusban, egy korábbi vízilabdázó vezetésével 12 mandátumuk lesz, 4,2 százalékos támogatottság után" - folytatta Ördögh Tibor.

A választáson 47,7 százalékos volt a részvétel, ami a szakértő szerint meglehetősen alacsony a korábbihoz képest, ehhez hozzájárulhatott egy részellenzéki bojkott is.

"A bojkottálók számára az alacsony részvétel úgy fordítható, hogy legitimációs problémája lesz az új parlamentnek"

- tette hozzá, de a kormányközeli elemzők szerint az esős idő és a koronavírus-járvány sokkal inkább oka lehetett az otthonmaradásnak.

Ami biztos: a Vajdaságban magasabb volt a részvétel, mint országosan.

Arra a kérdésre, hogy miért lesz koalíciós kormányzás, ha a szocialisták nélkül is megvan Aleksandar Vucic kétharmada, azt mondta, így "még nagyobb lesz a társadalmi lefedettség", illetve "olyan feladatok jönnek, amelyekhez nem árt az egység" (alkotmányozás, EU-tárgyalások, gazdasági fejlődés biztosítása, Koszovó ügyének megoldása).

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×