Arról beszélt, hogy a helyreállítási alapról szóló előterjesztés kiegyensúlyozott javaslat a bizottság részéről, amely elsősorban azokon segít, akiket leginkább sújtott a válság, de azokon is, akiket közvetetten érintett a beszállítási láncok megszakadása, a munkanélküliség. Amennyiben sikerül jól végrehajtani, akkor nemcsak az uniós belső piac áll talpra újra, hanem az EU versenyképessége is megerősödik, továbbá az unióban felgyorsul a már réges-rég szükséges korszerűsödés.

"Nem hátrafelé, hanem egy olyan megújuló gazdaság irányba kell haladni, amely erősebbé és ellenállóbbá teszi gazdaságainkat a válság után" - hangsúlyozta Ursula von der Leyen.

Kiemelte továbbá, hogy az alap az egyes generációk között is egységet hoz létre, mivel segíthet biztos otthont teremteni a jövő nemzedéke számara. Hozzátette, hogy hatalmas beruházásra van szükség a kilábaláshoz a válságból, de az uniós eszköz segítségével egy fenntarthatóbb és digitálisabb jövőt lehet építeni, ami tovább erősíti az EU szerepét a globális politikában.

Szájer József, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke a vitához fűzött írásbeli felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a helyreállítási alapról szóló végső döntésben érvényesíteni kell az alapszerződés célját, amely szerint az uniós finanszírozás a kohéziót, a szegényebb térségek, országok felzárkózását szolgálja.

"Igazságtalan, ha a szegények és a fegyelmezetten gazdálkodók pénzelik a gazdagokat és a fegyelmezetleneket. Magyarország egyszer s mindenkorra megtanulta saját példájából, hogy nem szabad eladósítani magát a jövő nemzedékek terhére" - hangsúlyozta.

Győri Enikő fideszes képviselő ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a források elosztásában nem szabad hátrányosan kezelni azokat a tagállamokat, amelyek eredményesen kezelték a válságot. A többéves pénzügyi keretben szereplő szabályoknak és a helyreállítási alap elosztási feltételeinek tisztességeseknek kell lenniük. Hozzátette, hogy Magyarországot a válság felkészültebben érte, mint az unió tagállamainak többségét, mivel az elmúlt években a magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően az ország kiemelkedő gazdasági teljesítményt ért el: a 2010-es 11 százalék körüli munkanélküliségi rátát 2019-re 3,4 százalékra sikerült csökkenteni, emellett folyamatosan nőtt a foglalkoztatottság, EU-átlag feletti, 5 százalék körüli gazdasági növekedéssel. Továbbá a válságkezelésben a magyar egészségügyi rendszer kiemelkedően teljesített, a kormány jól időzített gazdasági intézkedései a munkahelyek megőrzését célozzák.

Deutsch Tamás írásbeli felszólalásában azt hangsúlyozta: fontos hogy a helyreállítási csomag ne a közös agrárpolitika és a kohéziós politika rovására jöjjön létre, ne vonjon el újabb, Magyarország számára fontos agrár- és felzárkóztatási forrásokat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi javaslatok érdemben nem módosítanak a gazdasági kilábaláshoz hosszú távon szintén segítséget nyújtó, 2021-2027 közötti költségvetésre vonatkozó februári javaslaton, amely így továbbra is igazságtalan pénzelosztást eredményezne.

"Hazánk egy fair, igazságos megoldást támogat" - emelte ki.