Infostart.hu
eur:
386.68
usd:
328.7
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Koronavírus - egy másik "denevérevő" országban már az állatokat is tesztelik

Több száz patkósdenevért gyűjtöttek be thaiföldi kutatók egy barlangban, hogy koronavírusteszteket végezzenek rajtuk annak megállapítására, nincsenek-e veszélyben a környékbeli lakosok, akiknek étlapján a denevérhús is előfordul.

A mintegy 300 denevért a délkelet-thaiföldi Csantaburi tartományban, Tham Sador erdei barlangban gyűjtötték az elmúlt három napban. Az állatoktól vér-, nyál-, vizelet- és ürülékmintát vesznek a barlang közelében, majd szabadon engedik őket.

A Nemzeti Parkok Igazgatósága, a Chulalongkorn Kórház és a Kasetsart Egyetem által indított kutatás résztvevői között szerepel Supaporn Wacharapluesadee, aki az első thaiföldi koronavírus-esetet azonosította januárban.

A thaiföldi kormány közleménye szerint a denevérek tesztelését azért rendelték el, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még áprilisban azt állapította meg, hogy az új típusú koronavírus minden valószínűség szerint denevérekről került át emberre Kínában, és

kínai jelentések szerint a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus hasonló egy, a patkósdenevérekben talált vírushoz.

Thaiföldön több mint 140 denevérfaj él, ezen belül 23-féle patkósdenevér, de még sosem végeztek rajtuk koronavírus-vizsgálatot. A hatóságok azt szeretnék tudni, nincs-e veszélyben a denevérek miatt a helyi lakosság, és nem kell-e emiatt speciális óvintézkedéseket elrendelni.

A vizsgálat eredménye hetek múlva várható.

Csantaburi tartományban eddig mindössze három esetet regisztráltak, mindhárom személy felgyógyult.

Kínán kívül elsőként Thaiföldről jelentettek koronavírus-fertőzést. A délkelet-ázsiai turistaparadicsomban eddig 3134 koronavírus-esetet regisztráltak, a fertőzésbe 58-an haltak bele. Az elmúlt 20 napban nem találtak olyan embert, aki odahaza fertőződött volna meg, az új esetek mind külföldről hazatérő thaiföldieket érintettek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×