Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Brüsszel, 2018. október 2.Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a szervezet brüsszeli székházában 2018. október 2-án, egy nappal a katonai szövetség védelmi minisztereinek találkozója előtt. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A Kína általi katonai fenyegetésről beszélt a NATO-főtitkár

Kína felemelkedése katonai kihívást is jelent, amellyel az eddiginél többet kell foglalkoznia a NATO-nak - mondta az észak-atlanti szövetség szervezetének főtitkára a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Kína megerősödése "alapvetően megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt", ami ugyan jelent lehetőségeket, főleg gazdaságilag, de kihívásokat is, méghozzá elsősorban katonai, hadászati téren.

A Welt am Sonntag idézte az amerikai védelmi minisztérium adatait, amelyek szerint a világ második legnagyobb katonai költségvetésével gazdálkodó kínai erők több mint 2000 rövid, közepes és nagy hatótávolságú rakétafegyverrel rendelkeznek.

Kína nagyon sok pénzt fordít nukleáris fegyverekre és nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek akár Európát is elérhetik - mondta ezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a NATO-tagországoknak közösen szembe kell nézniük ezzel a kihívással.

A Welt am Sonntag összeállítása szerint a kínai arzenálban különösen figyelemre méltó a DF-21D típusú nagy hatótávolságú rakéta, amellyel tengeri célpontokra lehet csapást mérni. Kifejtették, hogy Peking ki akarja szorítani az Egyesült Államokat a csendes-óceáni térségből, hogy átvegye az ellenőrzést a kereskedelmi útvonalak felett. Ennek közvetlen hatásai lennének az európai gazdaságra, amely kiszolgáltatottá és talán akár zsarolhatóvá is válhatna.

A NATO érzékeli a veszélyt. "Kína egyre közelebb jut Európa kapujához" - fogalmazott a NATO főtitkára, hozzátéve, hogy Peking megjelent a sarkköri térségben, Afrikában és a Földközi-tengeren, "erőteljes beruházási tevékenységet folytat az európai kritikus infrastruktúra területén", a digitális, online térben pedig a leginkább befolyásos tényezők közé tartozik.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Peking ugyan egyetlen tagországra sem jelent "közvetlen fenyegetést", a Dél-kínai-tenger térségében viszont egyre erőteljesebben igyekszik korlátozni a közlekedés szabadságát a nemzetközi vizeken, ami igen nyugtalanító.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy "a Dél-kínai-tenger nem bevetési terület a NATO számára", a szövetségnek nincs oka arra, hogy csapatokat küldjön a térségbe - mondta Jens Stoltenberg.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×