14 °C
Noha Németországban már jelentősen csökkent a koronavírusos megbetegedések száma, még most is jelentenek újabb eseteket idősotthonokból és kórházakból. Nagy botrányt okozott az is, hogy néhány nagy húsfeldolgozó üzemben, amelyekben többnyire román és bolgár hentesek dolgoznak, szintén tömeges megbetegedések léptek fel. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy ezeket a munkásokat olyan közvetítők foglalkoztatják, amelyek megbízásos jogviszonyban állnak az üzemekkel, munkásaikat pedig olyan rossz színvonalú munkásszállókban, magánlakásokban helyezik el, többedmagukkal egy szobában, ahol a higiénés állapotok sem megfelelőek, ezek a körülmények pedig kedveznek a járvány terjedésének.
A német munkaügyi miniszter, Hubertus Heil ma terjeszti be a kormánynak a javaslatait arról, miképpen kívánja megszüntetni ezeket az áldatlan állapotokat. A tervezet szerint a jövő évtől megtiltják az egyes munkafolyamatok megbízásos jogviszonyban történő kiszervezését és arra kötelezik a húsüzemeket, hogy a dolgozókat saját vállalatuk alkalmazottaiként foglalkoztassák. Ezzel megszűnhet a felelősség másokra hárítása. Mivel a németországi húsipari termékek ára hagyományosan alacsony,
az új rendelkezések mindenképpen áremelkedésekhez vezetnek majd.
A Német Húsfeldolgozók Egyesülete hevesen tiltakozik a miniszter tervei ellen. A szakmai szervezet azzal érvel, hogy a német munkaerőpiacon ilyen munkára ma már nem lehet munkaerőt találni. A legnagyobb német húsfeldolgozó vállalat tulajdonosa és az FC Schalke 04 focicsapat felügyelőbizottságának elnöke, Clemens Tönnies, egy újságinterjúban ("Neue Osnabrücker Zeitung") szintén tiltakozik a miniszter tervei ellen, miközben
a legtöbb tömeges koronavírusos megbetegedést éppen az ő üzemeiből jelentették.
A német szakszervezeti szövetség, a DGB viszont a "húsipar szervezett felelőtlenségéről" beszél és elsősorban a dolgozók védelme érdekében erőteljesen követeli a megbízásos jogviszonyon alapuló szerződések megtiltását. A munkakörülményeket és a dolgozók emberhez nem méltó elhelyezését már évek óta kritizálják. A német Zöld párt társelnöke, Robert Habeck szintén a szigorítást követeli.
Óvatosan enyhítenek az utazási korlátozásokon
A Németországba utazóknak május 16-tól megszűnt ugyan a 14 napos karantén kötelezettsége és a határátkelőkön már csak szúrópróbaszerűen ellenőriznek, turistáskodni vagy bevásárolni átjárni azonban még nem lehet. Csak üzletembereket, munkába ingázókat illetve munkájukba visszatérőket és csak a nagyon alapos indokkal beutazni szándékozókat engedik be. Az Európai Unió többi országával a koordinált teljes határnyitás június 15-vel várható.
A müncheni repülőtéren is lassan beindul a forgalom, ahol a koronavírus elleni óvintézkedések betartására egy élelmes kereskedő egy maszkautomatát is felállított.
Az idei nyári szabadságot várhatóan a legtöbb országban saját hazájukban fogják eltölteni az emberek. Noha a hagyományos nyári úti célnak számító dél-európai országok gazdaságai most még jobban rá vannak utalva a turistákra, a megszokottnál sokkal kevesebben utaznak majd a korábbi járványgócpontoknak számító országokba. Németországban is a hazai turizmust propagálják, ami a járványtól megtépázott vendéglátóiparnak is jót tenne.
A nagyjából egymillió dolgozót foglalkoztató 220 ezer német vendéglátóipari üzem egyharmada veszélyeztetett, sokuknak tartalékok hiányában be kell zárniuk, ezzel is növelve a munkanélküliek számát.
A gasztronómia válsága nagy hatással van az ott dolgozókra, hiszen sokan - például diákok - keresetkiegészítésként ebben az ágazatban dolgoznak. Ők a járvány következtében óriási egzisztenciális problémákkal küzdenek, hiszen a részmunkaidőben dolgozókra nem vonatkozik az állami bértámogatás.
