Infostart.hu
eur:
377.8
usd:
320.53
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Elmar Mammadyarov azerbajdzsáni külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csingiz Ajdarbekov kirgiz külügyminiszter, Rusztemov Nurbah, Kazahsztán magyarországi nagykövete és Bagdad Amrejev, a Türk Tanács főtitkára (b-j) a Türk Tanács európai képviseletének megnyitóján az Ybl Villában 2019. szeptember 19-én.
Nyitókép: Elmar Mammadyarov azerbajdzsáni külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csingiz Ajdarbekov kirgiz külügyminiszter, Rusztemov Nurbah, Kazahsztán magyarországi nagykövete és Bagdad Amrejev, a Türk Tanács főtitkára (b-j) a Türk Tanács európai képviseletének megnyitóján az Ybl Villában 2019. szeptember 19-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)

Magyarország csatlakozásával befektetési alapot hoznak létre a Türk Tanács országai

Az alapban Törökország is részt vesz, amely záros határidőn belül a világ 10 legerősebb gazdasága közé akar kerülni – mondta el az egyeztetésekről Szijjártó Péter. Adatokat sorolt a világ Keletre fordulásáról is.

A Türk Tanács országai úgy döntöttek, hogy befektetési alapot hoznak létre, amelyhez Magyarország is csatlakozik - közölte a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán, miután szerdán részt vett a testület gazdasági és kereskedelmi minisztereinek videokonferenciáján.

Szijjártó Péter elmondta: ezen keresztül a tagállamokban és Magyarországon beruházásokat, befektetéseket tudnak finanszírozni, elsősorban az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az infrastruktúra-fejlesztés területén. A miniszter kiemelte: az alap jelentőségét növeli, hogy abban Törökország is részt vesz, hozzátéve, Ankara célja, hogy záros határidőn belül a világ 10 legerősebb gazdasága közé kerüljön.

A miniszter köszönetet mondott a Türk Tanács tagországainak azért, hogy a magyar egészségügyi védekezés sikeréhez komoly segítséget nyújtottak az elmúlt időszakban. Üzbegisztán 650 ezer, Kazahsztán 100 ezer, Azerbajdzsán 40 ezer maszkot küldött Magyarországnak. Törökország pedig engedélyezte a maszkok gyártásához szükséges 8 tonnányi alapanyag exportálását Magyarországra.

Kiemelte: azért volt nagy jelentősége ennek a gazdasági miniszteri találkozónak, mert a világjárványnak nemcsak egészségügyi, hanem nagyon komoly gazdasági hatásai is vannak. A világgazdaságban semmi sem lesz ugyanolyan, mint a világjárvány előtt - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: jelentős átrendeződés figyelhető meg a világgazdaságban. Ezt jól mutatja - mondta -, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket Keletről szerzik be az államok, a világ szinte valamennyi országa a Távol-Keleten, jellemzően Kínában áll ezért sorba.

Szijjártó Péter hozzátette: ez a folyamat, a keleti térség gazdasági erősödése már a világjárvány előtt megindult.

2007-ben a világon végrehajtott beruházások 81 százalékot még nyugati tőkéből finanszírozták. Tavaly már 58 százalék volt a keleti tőkéből finanszírozott beruházások aránya és 40 százalék a nyugatié.

Beszámolt arról is, hogy a Türk Tanács országaival Magyarország megduplázta a kereskedelmi forgalmat az elmúlt 10 évben. Annak érdekében, hogy ezen gazdaságok vállalataival a magyar vállalatok minél profitábilisabb, minél kedvezőbb együttműködést alakíthassanak ki, az Eximbanknál 707 millió dollárnyi hitelkeret áll a magyar vállalkozások rendelkezésére. Ezzel segítik, hogy a Türk Tanács országainak piacain helytállhassanak, beruházásokat hajthassanak végre, el tudják adni termékeiket, szolgáltatásaikat.

A Türk Kereskedelmi és Iparkamara munkájában is részt vesz Magyarország

Ennek az a jelentősége, hogy a türk országok vállalatai itt tudnak legegyszerűbben kapcsolatokat építeni. A türk országok vállalataival történő együttműködés komoly piaci lehetőséget tartogat a magyar vállalkozásoknak - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Szólt arról is, hogy a Türk Tanács európai képviselete Budapesten található. Április elején nagyszabású üzleti fórumot akartak szervezni a magyar fővárosban, ez a koronavírus-helyzet miatt elmaradt, de mindenki egyetértett abban, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, megrendezik az eseményt.

Szijjártó Péter kitért arra: a miniszterek egyetértettek abban is, hogy a határokon és az országokban bevezetett korlátozó intézkedések nem jelenhetik a nemzetközi áruforgalom lassítását, ellehetetlenítését. Mindenkinek az az érdeke, hogy a nemzetközi áruforgalom szabadságát, gyorsaságát, akadálymentességét biztosítsák. Ha ezt nem tennék, országaik ellátásbiztonságát sodornák veszélybe. Ezzel kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter fontos előrelépésnek nevezte, hogy már Törökországba is beléphetnek európai állampolgárságú kamionosok három napra.

(A nyitókép illusztráció.)

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×