INFORÁDIÓ
2021. szeptember 20. hétfő
Friderika

csernobil

erdőtűz

sugárzás

greenpeace

Az ukrán rendőrség sajtóirodája által közreadott, a csernobili atomerőmű tetejéről 2020. április 10-én készített kép az atomerőmű körüli lezárt területen égő erdőtűzről. 2020. április 14-én továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.

A csernobili erőműtől távolabb eső városokban is mérhető némi sugárzás

InfoRádió

Másfél kilométernyire van az erdőtűz a lezárt területen lévő szarkofágtól Csernobilban – mondta az InfoRádiónak a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse. Sajtóhírek szerint a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz továbbra is súlyos, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán.

Az erdőtüzek alapvetően sehol a világon nem jelentenek örömet, Csernobil környékén azonban súlyosabb kockázatot is magukban hordozhatnak – fogalmazott az InfoRádinak a Greenpeace Magyarország munkatársa. Ugyanis az atomerőmű 34 évvel ezelőtti balesete során a környező területek radioaktív anyagokkal szennyeződtek, egy tűz során pedig joggal tarthatunk attól, hogy

a növényekben és a talaj felső rétegeiben megbúvó részecskék a füstbe és hamuba kerülve a szél által távolabbi vidékekre is eljutnak.

A rendelkezésre álló adatok és műholdas felvételek ráadásul azt mutatják, hogy a mostanihoz hasonló kiterjedésű erdőtűz még nem volt a lezárt csernobili zónában az elmúlt évtizedekben, vagyis

igen súlyos helyzettel néznek szembe az oltásban résztvevő ukrán tűzoltók,

akik a radioaktív anyagok miatt is nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint egy átlagos erődtűz esetében – tette hozzá Perger András.

Ugyanakkor nem egy, hanem több tűz ég a csernobili zónában – jegyezte meg a szakember. Az, amely április első napjaiban keletkezett, az az erőműtől több tíz kilométerre található nyugati irányban, és bár nagy kiterjedésű, önmagában nem fenyegeti a létesítményt, és „csak” a felszabaduló radiokatív részecskék miatt jelent kiemelt problémát. Április 8-én azonban keletkezett egy másik tűz is, ami már

1-2 kilométerre is megközelítette a létesítményt,

de arra vonatkozóan nincsenek információk, hogy ez mennyiben fenyegeti azt.

Jóllehet az ukrán sugárvédelemmel foglalkozó hatóságok közlése szerint az erődtüzek miatt távolabb eső városokban is mérhető némi sugárzásemelkedés, ez még egyelőre az egészségügyi határérték alatt van – mondta a zöldszervezet klíma- és energiakampány felelőse, bár a nagyságrendekről és pontos értékekről a Greenpeace-nek nincsenek adatai.

Magyarországra ilyen módon ez a tűz gyakorlatilag nem jelenthet kockázatot,

véli, ami egybecseng a magyar hatóságok közléseivel, legyen szó az Országos Atomenergia Hivatalról, vagy az Országos Meteorológiai Szolgálatról.

Kiss-Szabó Zsanett, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa közölte:

a mérések szerint a háttérsugárzás és a háttérszennyezés nem emelkedett meg Magyarországon.

Ami az áramlási viszonyokat illeti, egy hidegfront már átvonult, ami után nyugat felől érkezik enyhébb, melegebb, szárazabb levegő, ez sem támogatja azt, hogy a csernobili sugárzásból az ország területére jusson. A középtávú előrejelzésben sem látszik változás - tette hozzá.

Nyitókép: MTI/AP/Az ukrán rendőrség sajtóirodája

Kapcsolódó hang

A csernobili erőműtől távolabb eső városokban is mérhető némi sugárzás
 
Kiss-Szabó Zsanett, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018