eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az ukrán rendőrség sajtóirodája által közreadott, a csernobili atomerőmű tetejéről 2020. április 10-én készített kép az atomerőmű körüli lezárt területen égő erdőtűzről. 2020. április 14-én továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Az ukrán rendőrség sajtóirodája

A csernobili erőműtől távolabb eső városokban is mérhető némi sugárzás

Másfél kilométernyire van az erdőtűz a lezárt területen lévő szarkofágtól Csernobilban – mondta az InfoRádiónak a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse. Sajtóhírek szerint a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz továbbra is súlyos, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán.

Az erdőtüzek alapvetően sehol a világon nem jelentenek örömet, Csernobil környékén azonban súlyosabb kockázatot is magukban hordozhatnak – fogalmazott az InfoRádinak a Greenpeace Magyarország munkatársa. Ugyanis az atomerőmű 34 évvel ezelőtti balesete során a környező területek radioaktív anyagokkal szennyeződtek, egy tűz során pedig joggal tarthatunk attól, hogy

a növényekben és a talaj felső rétegeiben megbúvó részecskék a füstbe és hamuba kerülve a szél által távolabbi vidékekre is eljutnak.

A rendelkezésre álló adatok és műholdas felvételek ráadásul azt mutatják, hogy a mostanihoz hasonló kiterjedésű erdőtűz még nem volt a lezárt csernobili zónában az elmúlt évtizedekben, vagyis

igen súlyos helyzettel néznek szembe az oltásban résztvevő ukrán tűzoltók,

akik a radioaktív anyagok miatt is nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint egy átlagos erődtűz esetében – tette hozzá Perger András.

Ugyanakkor nem egy, hanem több tűz ég a csernobili zónában – jegyezte meg a szakember. Az, amely április első napjaiban keletkezett, az az erőműtől több tíz kilométerre található nyugati irányban, és bár nagy kiterjedésű, önmagában nem fenyegeti a létesítményt, és „csak” a felszabaduló radiokatív részecskék miatt jelent kiemelt problémát. Április 8-én azonban keletkezett egy másik tűz is, ami már

1-2 kilométerre is megközelítette a létesítményt,

de arra vonatkozóan nincsenek információk, hogy ez mennyiben fenyegeti azt.

Jóllehet az ukrán sugárvédelemmel foglalkozó hatóságok közlése szerint az erődtüzek miatt távolabb eső városokban is mérhető némi sugárzásemelkedés, ez még egyelőre az egészségügyi határérték alatt van – mondta a zöldszervezet klíma- és energiakampány felelőse, bár a nagyságrendekről és pontos értékekről a Greenpeace-nek nincsenek adatai.

Magyarországra ilyen módon ez a tűz gyakorlatilag nem jelenthet kockázatot,

véli, ami egybecseng a magyar hatóságok közléseivel, legyen szó az Országos Atomenergia Hivatalról, vagy az Országos Meteorológiai Szolgálatról.

Kiss-Szabó Zsanett, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa közölte:

a mérések szerint a háttérsugárzás és a háttérszennyezés nem emelkedett meg Magyarországon.

Ami az áramlási viszonyokat illeti, egy hidegfront már átvonult, ami után nyugat felől érkezik enyhébb, melegebb, szárazabb levegő, ez sem támogatja azt, hogy a csernobili sugárzásból az ország területére jusson. A középtávú előrejelzésben sem látszik változás - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×