eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a jobboldali Likud párt vezetője,  Reuven Rivlin államfő és Beni Ganz, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt vezetője (b-j) részt vesz a Simón Peresz Nobel-békedíjas néhai izraeli államfő és miniszterelnök emléke előtt tisztelgő rendezvényen Jeruzsálemben 2019. szeptember 19-én. Netanjahu széles egységkormány megalakítására tett javaslatot Ganznak, miután a szeptember 17-i választásokon sem a jobb-, sem a baloldal nem szerzett többséget, és nem tud egyedül kormányt alakítani.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Véget érhet a patthelyzet Izraelben

Beni Ganz, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnöke sajtóhírek szerint alkut kötött Benjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnökkel, a jobboldali Likud párt vezetőjével, és beszáll egy általa vezetett kormányba. Ganzot, aki több képviselővel kivált a Kék-Fehér pártból - csütörtök délután már meg is választották a törvényhozás elnökévé.

A pártnak eddig Meir Kohen volt a jelöltje a tisztségre. Beiktatási beszédében Ganz, aki korábban hajthatatlannak mutatkozott a közös kormányzásra Netanjahuval, azt mondta, hogy nem volt más választása, és Izrael érdekében cselekedett.

A politikai dráma keretében a reggel még Ganzot támogató pártok délután már ellene szavaztak vagy tartózkodtak a voksolástól, eddigi politikai ellenfelei viszont rá szavaztak.

A Kék-fehér párt 15 törvényhozója támogatta Ganz megválasztását, a többség azonban Jaír Lapid és Móse Jaalon vezetésével távol maradt a szavazástól. Ez várhatóan a tömörülés felbomlását jelenti.

A helyi tizenkettes televíziós csatorna úgy értesült a kiszivárgott információk alapján, hogy a Ganz és Netanjahu között létrejött megállapodás értelmében Ganz átmeneti időre - míg a következő napokban végleges formába öntik a koalíciós megállapodást - lesz házelnök. Benjamin Netanjahu az alku révén vélhetően megakadályozta, hogy olyan törvénytervezeteket fogadjanak el a kneszetben, amelyek tiltják, hogy vád alá helyezett képviselőt kérjenek fel kormányalakításra vagy azt, hogy egy kormányfőt kettőnél többször válasszanak meg az ország élére. Benjámin Netanjahu egyik feltételnek sem felelt volna meg, hivatali visszaélés és más vádak miatt eljárás folyik ellene, és már többször is kormányfővé választották. Az alku szerint előbb Benjámin Netanjahu lesz másfél évig a miniszterelnök, majd szintén másfél évig Beni Ganz követi, aki az említett 15 képviselővel csatlakozik a Netanjahu vezette jobboldali-vallásos tömb 58 törvényhozójához a 120 fős parlamentben. A Kék-fehér párt többsége szembehelyezkedett Beni Ganz váratlan lépésével, és az ellenzék soraiban fog működni a kneszetben Jaír Lapid és Móse Jaalon vezetésével. A tizenkettes televízió szerint ők fogják tovább vinni a Kék-fehér nevet.

Egyelőre nem világos, hogy további pártok csatlakoznak-e a kormánykoalícióhoz, köztük az Avigdor Liberman vezette jobboldali-nacionalista-liberális Izrael a Hazánk pártja.

A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet értesülése szerint Ganz eredeti pártja, az Izrael Ereje párt (Hoszen L'Iszrael) kapja a külügyminisztériumot, és az első másfél évben Ganz lesz a külügyminiszter. A védelmi tárcát a Kék-fehérhez tartozó Gabi Askenázi volt vezérkari főnöknek szánják, és Naftali Bennet (Jobbra párt) visszatér az oktatási tárca élére.

Ganzék kapják az igazságügyi, a távközlési- és az igazságügy-minisztériumot, valamint a sport és kulturális minisztériumot, és Beni Ganz Netanjahu helyettese lesz.

Jiszráel Katz (Likud) eddigi külügyminiszterhez kerülnek a pénzügyek, és Juli Edelstein (Likud) visszatérhet a házelnöki székbe.

Továbbra is Arie Deri (Sasz párt) lesz a belügyminisztérium élén, Jakov Licman (Tóra Zsidósága párt) marad az egészségügyi miniszter.

A Likud nem kívánta megerősíteni a fenti értesüléseket, és a pártnál azt állították, hogy a tárgyalások részletei csak pletykák.

Izraelben kevesebb mint egy év alatt háromszor tartottak parlamenti választásokat, legutóbb március 2-án, de a patthelyzetet eddig nem sikerült feloldani.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×