XII. Piusz azért nevezhető elsősorban a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb pápájának, mert a II. világháború idejére esik a szolgálata - vélekedett az InfoRádióban Máté-Tóth András annak kapcsán, hogy a Vatikán megnyitotta a szentatya korához kötődő levéltári gyűjteményt a kutatók előtt.
"Eleve a világégés; ahogyan a pápa a háború problematikájának egészéhez hozzáállt, a másik pedig az európai zsidósággal szembeni hitleri averzió és cselekmény, illetve
ahogyan ehhez a katolikus egyház hozzáállt"
- mutatott rá a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara Vallástudományi Intézetének vezetője.
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e tudni a dokumentumokból valamit az egyház által a korszakban elért eredményekről, távolabbról indítva azt mondta, maga a levéltári megnyitás egy átfogó intézkedés része.
"Ez nagyon nagy dolog, egy
pápai változtatás, hogy egy teljes korszak levéltári anyagát megnyitják.
A történelemtudomány számára több nyitott kérdést vagy nem kellően megalapozott állítást alá lehet támasztani. Tény, hogy ez most egy nagyon nagy anyag, nem is éveket, évtizedeket fog igénybe venni ennek a feldolgozása" - hívta fel a figyelmet Máté-Tóth András.
A konkrét témára rámutatva elmondta, a XII. Piusszal kapcsolatos párbeszéd egyik tábora szerint nem lépett fel kellő határozottsággal Hitler ellen, a másik megközelítés szerint a maximumot megtette, hogy Hitler fellépése ne hozzon még több áldozatot. "A két tábor soha nem fog egyetérteni, és ez jól is van így. Nagyon sok érv és ellenérv van. Vélekedésem szerint mind a két tábor pozíciója nagyon meg fog erősödni a levéltári kutatások előrehaladtával" - tette hozzá.
A pápa kézjegyével ellátott iratok 10-12 kategóriába sorolhatók, köztük enciklikák és egyszerű levélválaszok is vannak, de ez még csak a pápa személye által szignált iratok köre, ezeken kívül a Vatikánban dikasztériumok (minisztériumok) annak, ezeknek megvan a maguk illetékessége, ennélfogva a most megnyílt iratmennyiség akkora,
mintha egy nagyobb ország 30 évnyi iratmennyisége válna most nyilvánossá.
