Elmondta, hogy a bizottság konkrét lépéseket javasol a csatlakozási folyamat megerősítése és javítása érdekében.

A magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszéd lehetőségeinek bővítése érdekében az uniós bizottság az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozók rendszeres megrendezését és a miniszteri szintű kapcsolattartás intenzívebbé tételét javasolja.

Várhelyi Olivér hozzátette, a tárgyalási folyamat dinamikusabbá tétele érdekében először az alapkérdésekről kezdenék meg a tárgyalásokat, és ezeket zárnák le utoljára. Az e területen elért eredmények fogják meghatározni a tárgyalások általános ütemét.

A javaslat szerint

az uniós bizottság egyértelműbben meg fogja határozni, mit vár az egyes bővítésre váró országoktól a folyamat különböző szakaszaiban, a kiszámíthatóság érdekében a kritériumrendszeren a folyamat ideje alatt nem változtat.

Világosabbá fogja tenni, milyen pozitív következményekkel járhat a reformok terén elért haladás, illetve milyen negatív következményekkel jár a haladás elmaradása. Pontosabban meg fogja határozni, milyen feltételeket kell teljesíteniük a továbblépéshez, valamint a polgárok érdekeit közvetlenül szolgáló, világos és kézzelfogható ösztönzőket biztosít majd.

Ilyen ösztönző lehet például a gyorsított integráció és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett az egyes uniós szakpolitikákba, uniós piacokra és uniós programokba való fokozatos belépés, továbbá a finanszírozás és a beruházások növelése. Minél több előrelépést tudnak felmutatni a tagjelölt országok a reformjaik terén, annál jobban haladhat előre csatlakozási folyamatuk - közölte.

A bizottság intézkedéseket javasol, amelyekkel szankcionálható a reformok végrehajtása vagy a csatlakozási folyamat követelményeinek teljesítése során esetleg tapasztalt súlyos vagy elhúzódó stagnálás, illetve visszalépés.

A tárgyalásokat bizonyos területeken szüneteltetni lehetne, vagy a legsúlyosabb esetekben akár teljes egészében fel is lehetne függeszteni, illetve lehetőség lenne már lezárt fejezeteket újból megnyitni. A szorosabb integráció előnyeit, például az uniós programokhoz való hozzáférést, fel lehetne függeszteni vagy vissza lehetne vonni, továbbá csökkenthető lenne az uniós finanszírozás hatóköre és intenzitása.

Az Európai Bizottság azt reméli, hogy a tagállamok jóváhagyják a javaslatot, és megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, még a május 6-án kezdődő zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót megelőzően - tette hozzá Várhelyi Olivér. Erről ugyanis, akárcsak új tagállamok felvételéről, jelenleg is a tagállamokat tömörítő tanács dönt, és csakis egyhangú döntéssel határozhat, vagyis minden tagállamnak vétójoga van.

Várhelyi Olivérnek szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztosként január 15-én volt az első hivatalos útja, amelyen az észak-macedón belpolitikai helyzetről, valamint Szkopje uniós elkötelezettségéről tárgyalt Sztevo Pendarovszkival, Észak-Macedónia államfőjével.