A televízió szerint Teherán a jövőben nem tartja magát többé a többhatalmi megállapodás azon rendelkezéseihez, amelyek az urándúsításra használt centrifugák számát, az urándúsítás mennyiségét, illetve fokát, valamint nukleáris kutatási-fejlesztési tevékenységét korlátozták. "Irán korlátozás nélkül folytatni fogja az urándúsítást, amelyet technikai igényeitől tesz függővé" - derült ki a kormányzati közleményből.
A teheráni vezetés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irán visszavonja az intézkedéseket, amennyiben Washington feloldja az Irán-ellenes szankciókat. Az iráni kormány hozzátette: nyitott marad a tárgyalásokra európai partnereivel, jóllehet ők nem tudták biztosítani számára, hogy az amerikai büntetőintézkedések ellenére értékesíteni tudja olaját külföldre. Teherán nem vonta vissza azon korábbi ígéretét, hogy nem kezd atomfegyver fejlesztésébe.
Teherán a hat nagyhatalommal (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Irán, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) 2015-ben megkötött megállapodásban vállalta, hogy korlátozza atomprogramját a gazdaságát súlyosan érintő szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.
Donald Trump amerikai elnök 2018 májusában felmondta az atomalkut, és újból bevezette a szankciókat. Ezt követően Irán közölte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Miközben a megállapodás 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, Irán 4,5 százalékosra emelte a dúsítás fokát. Növelte a szerződésben 202,8 kilogrammban maximalizált dúsított uránkészlet mennyiségét, valamint meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát is.
A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy Irán eddig nem lépte át jelentősen az urándúsítás fokára vonatkozó korlátokat, hiszen az utóbbi hónapokban mintegy 4,5 százalékos uránt dúsított, ami jóval alatta van az atomalku előtti 20 százalékos szintnek, és messze elmarad az atomfegyver építéséhez szükséges 90 százalékos szinttől.