eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a zágrábi kormányépületben 2019. július 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Bandic

Négy témára koncentrál az EU következő elnöke

Lendületesen indítja az évet az Európai Unió következő soros elnökének tisztségében Horvátország, amelynek kormánya pénteken fogadta el a január 1-jén induló hat hónap részletes programját.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő Zágrábban tartott sajtótájékoztatóján közölte,

  • január 7-én Párizsba utazik, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel konzultáljon,
  • két nappal később Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezik Zágrábba,
  • január 10-én pedig az Európai Bizottság a horvát fővárosban tartja következő ülését.

Plenkovic január 14-én mutatja be az Európai Parlamentben Horvátország soros EU-elnöki programját, majd január 16-án Berlinben Angela Merkel német kancellárral találkozik.

Az Erős Európa egy kihívásokkal teli világban jelmondatot választó horvát kormány négy fő témára építi soros EU-elnöki tisztségét. Az 50 oldalas dokumentumban

Európa, amely fejlődik, Európa, amely összeköt, Európa, amely védelmez, valamint Egy befolyásos Európa cím alatt fejtették ki az elnöki program prioritásait.

Ennek jegyében a horvát kormány az unió kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív növekedését fogja szorgalmazni. Olyan politikákat bátorít, amelyek Európa infrastruktúrájának összekötésére irányulnak, valamint közelebb viszik egymáshoz az európai polgárokat alapvetően az oktatás, a kultúra és a sport révén.

Soros elnökként Horvátország azon dolgozik majd, hogy tovább építse Európát a szabadság, a biztonság és az igazság térségeként a közös értékek, a demokrácia és a jogállamiság, alapján. Emellett síkra száll egy konzisztens, hatékony és hiteles bővítési politika folytatása mellett, mint olyan befektetés mellett, amely a stabilitást, a biztonságot, a további gazdasági fejlődést és az európai kontinens egységét szolgálja.

A horvát kormányfő pénteken megismételte korábbi kijelentését, miszerint a program tartalmazza a horvát nemzeti érdekeket, és összhangban áll az unió 2019-2024-es stratégiai programjával, illetve az új brüsszeli bizottság politikai iránymutatásaival.

Jóllehet az Európai Tanácsot Charles Michel elnököli, a horvát kormányfőnek három kiemelt területen is fontos szerepe lesz a következő fél évben: a Zágrábban májusban tartandó EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón, az EU következő hétéves, 2021-2027-es költségvetési megállapodásának elérésében és egy Európa jövőjéről szóló konferencia megszervezésében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×