INFORÁDIÓ 
2019. december 11. szerda
Árpád

sz. bíró zoltán

oroszország

vlagyimir putyin

európai unió

Moszkva, 2018. április 8.Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai ortodox Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott húsvéti liturgián 2018. április 8-án. Az ortodox keresztény egyházak idén április 8-án ünneplik a húsvétvasárnapot. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Sz. Bíró Zoltán: nem szabad lebecsülni Putyin szavainak a jelentőségét

Az orosz elnök nem tartja kizártnak, hogy egyes kelet-európai országok néhány év múlva – Nagy-Britanniához hasonlóan – ki akarnak majd lépni az Európai Unióból, amikor már nem kapnak szubvenciókat és különféle támogatásokat az európai büdzséből. Erről szerdai beszédében tett említést Vlagyimir Putyin, aki szerint az unión belül ellentéteket szült az adók elosztása. Az orosz elnök kijelentéséről az InfoRádió Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőt kérdezte.

Vlagyimir Putyin kijelentésével feltehetően az asztalra akart tenni a témát, hogy nemcsak a britekben, hanem a 2004-ben csatlakozott tíz állam valamelyikében - amelyek jelentős része a mi térségünkből való -, az ő körükben is fölmerülhet ez a gondolat, ami nyilvánvalóan Oroszország számára előnyökkel járna – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán. Hozzátette: ez akkor is igaz, ha Putyin rituálészerűen szereti elmondani, hogy nem érdekeltek az EU-n belüli problémák éleződésében, kaotizálódásában – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán. Ennek ellenére, objektíven tekintve

Oroszország számára mindig kedvezőbb, ha nem egy nagy gazdasági és politikai erőt képviselő Európai Unióval kell bizonyos témákban tárgyalnia, hanem egyes országokkal. Ez politikailag – Oroszország felől nézve – racionálisnak is tekinthető,

tette hozzá a szakértő.

Az pedig már nyilván az egyes politikai közösségeken és azok kormányain múlik, hogy mindent mérlegelve valóban jó döntésnek tartják-e az esetleges kilépést az Európai Unióból. Sz. Bíró Zoltán azonban úgy látja, egy ilyen lépés nagyon sok olyan kényelmi elemet szüntetne meg, amire talán nem figyelnek a térségben élők. A határátjárhatóságtól a munkavállaláson keresztül az egyetemre járásig, nagyon sok olyan gyakorlati terület van, amire természetes módon tekinthetnek, miközben az uniós tagság velejárója.

Mindaddig, amíg Oroszország és a Nyugat viszonyát egy erős bizalmatlanság és helyenként konfrontáció határozza meg, addig nyilvánvalóan

Moszkva abban érdekelt, hogy az Európai Unió ne legyen túlzottan erős, és belső gondokkal és problémákkal lekötött legyen.

Abban a pillanatban viszont, hogy fordulat következik be, és Oroszország azt gondolja, számára és a politikai közösség nagy többsége számára jelentene előnyt, hogy kiterjedt, közeli politikai és gazdasági kapcsolatot alakítson ki ez EU-val, akkor egyből a belső stabilitás és hatékony működése válna érdekévé ténylegesen is Oroszországnak – fogalmazott a szakértő, aki szerint természetesen változhatnak a jelenlegi elképzelések.

Vannak retorikai jelek, példaként említve a szerdai beszédét, ami alapján Putyin kísérletet tesz arra, hogy azt a képet, ami az elmúlt években Oroszországról kialakult, hogy egy konfrontálódó, megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, a nemzetközi normákat áthágó szereplője a nemzetközi életnek, azt valahogy visszaforgassa egy békeszerető, semmiképpen nem expanzionista, senkire rá nem támadni kívánó ország képébe. Sz. Bíró Zoltán pedig az orosz elnök szavainak a jelentőségét egyáltalán nem becsülné le, mert

a politikában ezeknek is nagy jelentőségük van.

A kérdés csak az, hogy Vlagyimir Putyin retorikai mutatványa a későbbiekben kiegészül-e tényleges kompromisszumokkal és tettekkel – tette hozzá az InfoRádiónak nyilatkozó Oroszország-szakértő.

Nyitókép: Szergej Ilnyickij

Kapcsolódó hang

Oroszország és az EU – Mit akarhat Putyin? – Sz. Bíró Zoltán
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018