Mintegy 6,8 millió választópolgárt várnak a szavazóurnákhoz, hogy négy évre megválasszák a képviselőház 110 tagját. A választóhelyiségek reggel 6 órakor nyitottak és 18 órakor zárnak. Aljakszandr Lukasenka elnök, aki mintegy 25 éve irányítja az egykori szovjet tagköztársaságot autoriter módon , az előrehozott választásokkal hatalmát akarja bebiztosítani a jövőre esedékes elnökválasztás előtt. Rendesen 2020-ban tartották volna a parlamenti választást.

A szavazáson induló 513 jelölt jelentős része független. A parlamentben nincsenek hagyományos értelemben vett pártfrakciók, Fehéroroszországban ugyanis csaknem húsz éve nem jegyeztek be új pártot a hatóságok. A hatalmi jogkörök az államfő kezében összpontosulnak.

Már a választási folyamat megindulta előtt megfigyelők világossá tették, hogy

a választási kampányra vonatkozó korlátozások és a média feletti állami ellenőrzés eleve kizárja az igazságos választások megtartását.

A mostani törvényhozásban mindössze két képviselő ül az ellenzék soraiban. A két képviselőnő gyakorlatilag semmilyen nyilvános szerepléshez sem jut az államilag ellenőrzött sajtó miatt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) több mint 400 megfigyelőt küldött az eseményre, hogy figyelemmel kísérje a választás folyamatát. A három évvel ezelőtt megtartott parlamenti választásokat követően az EBESZ élesen bírálta azt, hogy számos szabálytalanság történt, illetve, hogy átláthatatlan volt annak menete.

Fehéroroszország hagyományosan az Oroszországgal való szoros összefonódást hirdető politikai irányvonalat követi. Minszk és Moszkva 1999-ben uniós szerződést is kötött a politikai és gazdasági integráció elmélyítésére. Az utóbbi időben azonban Lukasenka igyekezett az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is rendezni országa kapcsolatait. Az elnök 2016 óta először tett hivatalos látogatást idén november 12-én egy európai uniós tagállamban, Ausztriában azt követően, hogy megszüntették az országával szembeni szankciókat.