Infostart.hu
eur:
351.86
usd:
306.98
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Önkéntesek segédkeznek a svájci parlamenti választás lebonyolításában Zürichben 2019. október 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/KEYSTONE/Ennio Leanza

Az EU-ellenes jobboldali néppárt kapta a legtöbb szavazatot Svájcban

A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP) kapta a legtöbb szavazatot, és előretörtek a zöldpártok a Svájcban vasárnap tartott parlamenti választáson a helyi közszolgálati televízióban közölt előrejelzések szerint.

Az SVP az előrejelzések szerint a voksok 26,3 százalékát kapta, 3,1 százalékponttal kevesebbet, mint a négy évvel ezelőtti választáson. Csökkent a második helyen befutó szociáldemokraták támogatottsága is, 2,3 százalékponttal 16,5 százalékra. Veszítettek szavazókat a harmadik helyre esélyes liberálisok is, a választók 15,2 százaléka szavazott rájuk, ami 1,2 százalékponttal marad el a 2015 októberében elért 16,4 százaléktól.

Jelentős mértékben megerősödtek viszont a kampányuk középpontjába a klímakérdéseket helyező pártok. A klímaváltozás meghatározó témája volt a kampánynak, miután Svájc gleccsereinek 10 százalékkal zsugorodtak az elmúlt 5 évben.

A baloldali Zöldpárt 5,6 százalékponttal tudta növelni támogatói számát, és a voksok 12,7 százalékára számíthat. A Liberális Zöldek 7,6 százalékot kaphattak, ami 3 százalékponttal több mint négy évvel ezelőtt. A két zöldpárt még soha nem kapott ennyi voksot.

A baloldali Zöldek ezzel az eredménnyel megelőzhetik a leköszönő kormánykoalícióban részt vevő Kereszténydemokrata Néppártot, amely a voksok 12 százalékát szerezte meg. A két zöldpárt ennek dacára váhatóan nem fog bekerülni a kormányba, amelynek posztjait az elmúlt 60 év jelentős részében az SVP, a szociáldemokraták, a liberálisok és a Kereszténydemokrata Néppárt osztotta fel egymás között.

A svájci politikai hagyományok értelmében zöldpárti politikusok akkor kaphatnak helyet a kormányban, ha még egy választáson jól szerepelnek.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×