Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
331.67
bux:
120125.23
2026. január 14. szerda Bódog
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) egyeztetésén, az EU-csúcs ülése előtt 2019. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Mitrovits Miklós: éket verhet a V4-ek közé a lengyel oroszellenesség

Problémákat okozhat és geopolitikai harcokhoz vezethet a V4-ek között, hogy Lengyelország nem hajlandó orosz gázt vásárolni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, aki szerint a múlt vasárnapi lengyel választás igazi nyertese a harmadik helyezett baloldali erő.

A V4 tagországok konfliktusához vezethet Lengyelország Oroszország-ellenessége – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mitrovits Miklós. A Lengyelország-szakértő emlékeztetett, hogy

a lengyelek már nagyobb régióban gondolkoznak,

ahol minden országnak érdeke a cseppfolyósgáz-terminál megépítése a horvátországi Krk-szigeten. Ide azonban nem orosz, hanem katari és amerikai gáz érkezik, ami komoly geopolitikai harcokhoz vezethet – mondta Mitrovits Miklós.

"Lengyelországnak vannak történelmi tapasztalatai Oroszországgal szemben, ráadásul ebből ered az a külpolitikai doktrína, hogy Oroszországot minél távolabb kell tartani keletre a lengyel határoktól, ezért lehetőleg ne vegyen tőlük, semmit, gázt se, semmi olyat, amit

politikailag nyomásgyakorlásra tudnak használni.

Ugye Ukrajnában nem egyszer láttuk, hogy a biznisz az nemcsak biznisz, hanem politikai eszköz is."

A lengyelek tehát nem üzleti, hanem politikai kérdésnek tekintik az orosz gáz megvásárlását – összegezte Mitrovits Miklós.

"Tehát ez okozhat problémát. Tudjuk, hogy a V4-ek között tobb ország nem ért egyet ezzel az irányvonallal, nemcsak a magyarok, hanem időnként a csehek és a szlovákok is, nem látják annyira veszélyesnek az orosz gázvételt."

Mitrovits Miklós szerint azonban az eddig is jól működő magyar-lengyel szövetség az unióban továbbra is megmarad.

A vasárnapi lengyel parlamenti választással kapcsolatban elmondta, a papírforma érvényesült. A kormányzó konzervatív Jog és Igazság párt 43,59 százalékot szerzett, jóléti intézkedéseinek köszönhetően 2,3 millió új szavazója lett. Mitrovits Miklós ugyanakkor megjegyezte: a PiS öröme nem felhőtlen, hiszen a párt nem tudta növelni parlamenti mandátumainak számát.

"235 mandátum az egy egyszerű többség, rendszerátalakításra továbbra sincs lehetősége a lengyel kormánypártnak. Ha a felsőházra is vetünk egy pillantást, el is vesztették a többségüket,

így a felsőház még ha akadályozni nem is tudja az alsóház tevékenységét, jelentősen le tudja lassítani."

Mitrovics Miklós úgy véli: a PiS azért nem aratott elsöprő győzelem, mert a lengyel lakosság többsége továbbra is Európa-párti, elítéli a kormány és Brüsszel nyílt konfrontációját. A választáson a második egy pártszövetség, a Polgári Koalíció lett 27,4 százalékkal.

Mitrovics Miklós szerint a koalíció helyzete tragikus, a pártok között ugyanis nyílt színi viták dúlnak és hiányzik a megfelelő vezető is.

"Sokáig arra várt ez az oldal, hogy visszajön Donald Tusk. Az EP-választások óta már nem ő az Európai Tanács elnöke, és nem jött vissza. Véleményem szerint ez a messiásvárás óriási időveszteséget okozott a polgári-centrista erőknek, ez oda vezetett, hogy

nem tudtak karizmatikus vezetőt jelölni,

aki fel tudta volna venni a versenyt Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel."

Mitrovics Miklós szerint az egész választás legnagyobb győztese a harmadik helyezett. A baloldali pártok szövetsége ugyanis a voksok 12,56 százalékával visszatérhetett a Parlamentbe.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×