Infostart.hu
eur:
380.89
usd:
321.86
bux:
130284.26
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Bukarest, 2018. február 28.Klaus Iohannis román elnök a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) bukaresti évértékelő értekezletén 2018. február 28-án. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Jövő héten derül ki, ki lesz a következő román kormányfő

Romániában várhatóan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alakítja meg a következő kormányt, Klaus Iohannis román államfő pedig a parlamenti frakciókkal folytatott első egyeztetése után pénteken azt ígérte: a jövő hét elején, legkésőbb kedden megnevezi miniszterelnök-jelöltjét.

Az államfő elfogadhatatlannak tartja, hogy a parlament által előző nap leváltott, szociáldemokrata (PSD) Dancila-kormány hosszú ideig ügyvivőként maradjon az ország élén, ezért

egyelőre kizárta az előrehozott választások lehetőségét.

Iohannis szerint most "átmeneti kormány" jön, amelynek a mandátuma legfeljebb egy évre szól, de egy szakértői kabinet felállításának lehetőségét is elvetette. Mint mondta: mindenképpen politikai kormányban gondolkodik.

Rámutatott: a konzultációk alkalmával egyedül a PNL vállalkozott kormányzásra, ezért azt valószínűsítette, hogy a PNL fog - egymaga, vagy más pártokat is bevonva - kormányt alakítani. Hozzátette: egy ilyen megoldást a jelek szerint a többi parlamenti párt hajlandó támogatni.

Az előrehozott parlamenti választásokról csak a novemberi elnökválasztás után lehet szó - szögezte le az államfő.

Az újabb mandátumra pályázó jobboldali államfő újabb támadást intézett a PSD ellen: elvesztegetett időnek nevezett minden további napot a PSD-vel az ország élén, a Dancila-kormányt pedig óva intette attól, hogy "elköltse a románok pénzét", amíg ügyvivőként vezeti az országot.

Iohannis szerint a következő kormánynak a PSD által elkövetett hibákat kell majd kijavítania, ugyanakkor cáfolta, hogy a bérek és nyugdíjak lefaragása következne: ezt a PSD által terjesztett hazugságnak nevezte.

A román parlament legnagyobb jobboldali pártja, az európai néppárti tagsággal rendelkező

PNL a párt elnökét, Ludovic Orbant javasolta miniszterelnöknek.

A PSD nem vett részt az államfő által kezdeményezett pénteki egyeztetésen, de a párt több tisztségviselője jelezte, a - parlamenti voksok több mint 40 százalékával rendelkező - párt mielőbb ellenzékbe akar vonulni, és nem kizárt, hogy megszavazná egy PNL-kormány beiktatását.

Román politikai elemzők szerint a PSD - kormánya bukása után - most a négy évvel korábbi forgatókönyv megismétlésében reménykedik. Akkor a Ponta-kabinet lemondása után a PSD hozzájárult a Dacian Ciolos vezette szakértői kormány beiktatásához, majd annak leghangosabb bírálójává válva történelmi arányú győzelmet aratott a 2016-os választásokon, és így egy év múlva visszatért a hatalomba.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Sosem került még ennyibe a magyar államadósság – Hova folyt el tavaly 4000 milliárd forint?

Sosem került még ennyibe a magyar államadósság – Hova folyt el tavaly 4000 milliárd forint?

Évek óta egyre magasabb összeget emészt fel a költségvetés kamatkiadása, 2025-ben azonban még a tervezett összeget is mintegy 300 milliárd forinttal sikerült túllépni, így több mint 4000 milliárd forintot fordított erre a célra Magyarország. A lakossági állampapírok után fizetendő kamat a következő években csökkenhet, ezzel párhuzamosan azonban az intézményi papírok átárazódása folytatódik, ami egyre inkább megterheli a költségvetést. Pedig a következő években főleg a kamatkiadások csökkenése tudna érdemi javulást okozni a hiánypályában, ami elengedhetetlenül szükséges lenne a választásokat követő gazdasági kilátások szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×