eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
A klímaváltozás ellen intézkedéseket követelő tüntetők, akik a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) mozgalom felhívására vonultak utcára Stockholmban 2019. szeptember 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Stina Stjernkvist

Megelégelték a klímatétlenséget a világ diákjai

Németországban, Angliában, Lengyelországban és több skandináv államban is tömegek vonultak utcára. Csehország és Szlovákia sem maradt tétlen.

Diákok és fiatalok világszerte tüntetéseket tartottak pénteken a klímaváltozás elleni politikai cselekvést sürgetve, a Svédországból elindult Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) mozgalomhoz csatlakozva.

Németország számos városában ezrek vettek részt a tiltakozó akciókban,

Berlinben pedig a megmozdulás százezres méretet öltött.

Londonban a fiatalok a kormányzati és parlamenti negyednek helyet adó Westminster kerületben tüntettek. Sadiq Khan londoni polgármester Twitter-bejegyzésében maga is azt kérte Boris Johnson miniszterelnök kormányától, hogy hozzon intézkedéseket a globális klímaválság kezelése érdekében.

Belga fiatalok és idősebbek ezrei gyülekeztek pénteken az észak-brüsszeli vasútállomás bejáratánál, hogy támogatásukról biztosítsák a "harmadik globális klímasztrájkot" az éghajlatváltozás ellen. Párizsban is több százan tüntettek.

Finnországban országszerte számos település csatlakozott az akcióhoz, s a Helsinki Egyetemen tüntetők 11 perc csendet tartottak, utalva ezzel az ENSZ támogatta Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) tavaly októberi jelentésére, amely szerint a következő 12 évben jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ha stabilizálni akarjuk az éghajlatot, s ebből egy év hamarosan letelik.

A skandináv országok közül Dániában és Svédországban is egy sor városban tartottak megmozdulásokat.

Lengyelországban ezrek, többségében fiatal diákok vonultak utcára több mint hatvan városban.

Varsóban reggel az Alkotmány téren gyűltek össze néhány ezren. A transzparensekkel érkező tömeg ugrált és azt skandálta: "Ki nem ugrál, a szenet támogatja". Lengyelország szénerőművekben állítja elő villamosenergiája mintegy 80 százalékát.

A dpa német hírügynökség által megszólaltatott egyik aktivista kifogásolta, hogy a lengyel kormány konkrét tervek nélkül készül részt venni a New York-i ENSZ-klímacsúcson. Hozzátette: azt akarják, hogy szakértőkből álló bizottság álljon fel a szükséges gazdasági és társadalmi átalakulások stratégiájának kidolgozására, hogy 2040-re elérhető legyen a klímasemlegesség célja.

Diákok ezrei tiltakoztak Prágában és Csehország több tucat vidéki városában is. Prágában a megmozdulás résztvevői a főváros történelmi központjában, az Óvárosi téren találkoztak, és olyan feliratú transzparenseket tartottak kezükben, mint "Több szeretetet, kevesebb szenet" vagy "Miért kellene bemennünk az egyetemekre, amikor nem is hallgatnak a tanult emberekre?".

A szomszédos Szlovákiában Zuzana Caputová elnök is kiállt a több ezer tüntető diák mellett, akik négy nagyobb városban, köztük a fővárosban, Pozsonyban is utcára vonultak. Caputová, aki a következő héten részt vesz az ENSZ globális felmelegedéssel foglalkozó konferenciáján, elmondta, hogy üdvözli a diákok kezdeményezését. "A nyomás, amelyet aktivitásukkal teremtenek (...), rendkívül szükséges Szlovákia, Európa és az egész világ számára" - fogalmazott.

Európán kívül klímavédelmi tüntetéseket tartottak egyebek között Ausztráliában, Indiában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, a Dél-afrikai Köztársaságban, Ugandában, Kenyában, de megmozdulásokra került sor például a Salamon-szigeteken, Kiribatin és Vanuatun is.

Az ENSZ szeptember 23-án kezdődő klímacsúcs-értekezletén a tagállamok megpróbálnak kötelező érvényű intézkedéseket hozni a levegőt szennyező gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×