eur:
413.99
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Futaba, 2017. november 21.A Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) japán áramszolgáltató fukusimai atomerőművének megsérült 3-as reaktorblokkja, amikor a cég szakemberi végeznek rutinellenőrzést az erőműben, a Fukusima prefektúrabeli Futabában 2017. november 20-án. A 2011-es földrengést követően szigorítottak a biztonsági előírásokon, amikor a földmozgás előidézte áramszünet következtében a Fukusima-1-es atomerőmű hat reaktorblokkja közül háromban felrobbant a hűtési folyamatban használt hidrogén. (MTI/EPA/Majama Kimimasza)
Nyitókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Fukusimai atomkatasztrófa: felmentő ítélet született

Nem találták bűnösnek csütörtökön a fukusimai atomerőművet működtető vállalat, a TEPCO három volt igazgatóját, akiket azzal vádoltak, hogy nem tettek meg mindent a 2011-es földrengés és szökőár okozta nukleáris katasztrófa elkerüléséért.

A tokiói körzeti bíróságon Kacumata Cunehisza elnök-vezérigazgató és helyettesei, Takekuro Icsiro, illetve Muto Szakae azzal érveltek, hogy nem láthatták előre a hatalmas cunamit, amely tönkretette a fukusimai atomerőmű fűtőrendszerét.

A TEPCO három vezetőjét azért fogták perbe 2016-ban, mert nem hoztak intézkedéseket egy esetleges szökőár kivédésére, és ezzel közvetve 44 ember halálát okozták. Emellett 13 ember sérüléseiért is őket okolták.

Az ügyészek egyenként öt év börtönbüntetést javasoltak arra hivatkozva, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülhető lett volna, ha a tisztségviselők eleget tettek volna tájékozódási kötelezettségüknek, és megtették volna a megfelelő biztonsági óvintézkedéseket.

"Lehetetlenség lenne egy atomerőművet működtetni, ha arra köteleznénk az üzemeltetőket, hogy jósolják meg egy szökőár minden eshetőségét, és tegyék meg a szükséges lépéseket ellene" - indokolta a felmentő ítéletet Nagafucsi Kenicsi bíró.

A döntés szerint a katasztrófa akkor is elkerülhetetlen lett volna, ha a működtetők megteszik a biztonsági óvintézkedéseket.

A japán kormány 2002-es hosszú távú kockázati értékelésében azt írta: fennáll az esélye annak, hogy csaknem 16 méteres szökőár-hullámok sújtsák a fukusimai atomerőművet. A TEPCO 2008-ban kapta meg a jelentést, de a vállalat vezetői azt mondták, hogy a kormány kockázatbecslése nem megbízható, és annak alapján nem lehet megjósolni egy hasonló nagyságú cunami megtörténtének valószínűségét, illetve part menti védőgátakkal sem vált volna elkerülhetővé a pusztítás.

A TEPCO az ítéletet követően közleményben újra bocsánatot kért a helyi lakosoktól, és a biztonsági óvintézkedések megerősítését ígérte az újjáépített erőműben.

Futaba, 2018. március 11.
Siga Takaaki a 63 éves korában áldozatul esett édesanyjáért, Szaikóért imádkozik házának maradványai előtt, a Fukusima tartománybeli Futabában 2018. március 11-én, a Japán északkeleti partvidékén történt földrengés és szökőár hetedik évfordulóján. A 9-es erősségű földrengés és az általa kiváltott szökőár következtében csaknem 19 ezer ember életét vesztette vagy eltűnt. (MTI/EPA/Majama Kimimasza)
Siga Takaaki a 63 éves korában áldozatul esett édesanyjáért, Szaikóért imádkozik házának maradványai előtt, a Fukusima tartománybeli Futabában 2018. március 11-én, a Japán északkeleti partvidékén történt földrengés és szökőár hetedik évfordulóján. (MTI/EPA/Majama Kimimasza)

2011. március 11-én 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti részét. A rengést követő cunami elárasztotta a fukusimai atomerőművet, működésképtelenné tette a hűtőrendszerét és a hat reaktor közül háromban elkezdett olvadni a fűtőanyag. Több tízezer lakosnak kellett elhagynia az otthonát vagy földjét a sugárzásveszély miatt. A szökőárban több mint 18 ezer ember halt meg vagy tűnt el. Az 1986-os csernobili katasztrófa óta legsúlyosabb atomerőmű-baleset áldozatainak hivatalos pontos számát azóta sem tették közzé. A helyiek számos eljárást indítottak a TEPCO ellen a katasztrófát követően.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×