Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Jean-Claude Gallet párizsi tűzoltóparancsnok az előző esti heves tűzvészben megrongálódott Notre-Dame székesegyház előtt 2019. április 16-án. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett teljes tetőszerkezete.
Nyitókép: Jean-Claude Gallet párizsi tűzoltóparancsnok az előző esti heves tűzvészben megrongálódott Notre-Dame székesegyház előtt 2019. április 16-án. MTI/EPA/Ludovic Marin

Rossz hír jött a Notre-Dame-ról

A levegőben szálló ólompor miatt továbbra is lezárva tartják a Notre-Dame székesegyház előtti teret a párizsi hatóságok.

Csaknem három hónappal a székesegyházban pusztító tűz után a legújabb vizsgálatok azt mutatták, hogy az eddigi erőfeszítések ellenére még nem sikerült kellőképpen megtisztítani a teret a levegőben szálló ólomportól.

A Notre-Dame tetőszerkezetében és a torony borításában sok ólom volt, amely a tűzvészben megolvadt.

A hatóságok pénteki közleménye szerint a levegőminták vizsgálata kimutatta, hogy a székesegyház környezetében lévő lakásokban már az egészségügyi határérték alatt van a levegő ólomtartalma. Ám a téren még mindig magasabb értékeket mérnek, ezért folytatják a környezet megtisztítását és újabb méréseket is végeznek majd.

  • A Mediapart című francia oknyomozó platform korábban arról adott hírt, hogy a katedrális körüli levegőben szálló ólomporból a törvényes határérték százszorosát mérték, és azzal vádolták a francia hatóságokat, hogy leplezni próbálják a problémát.
  • Az egészségügyi hatóságok azonban hangsúlyozták, hogy tájékoztatásuk teljesen nyitott és átlátható.

Az ólommérgezés súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, egyebek mellett károsíthatja a központi idegrendszert, a vesét, koraszülést és születési rendellenességet okozhat.

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×