A Németországban két évvel ezelőtt elfogadott díjfizetési rendszer alapgondolata, hogy a németeknek és a külföldieknek is kell úthasználati díjat fizetniük, de a belföldi autósokat a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítik.

Ausztria - Hollandia támogatásával - az Európai Bírósághoz fordult az ügyben, mondván,

a szabályok gyakorlatilag diszkriminálják a külföldi autósokat, nekik kell tulajdonképpen kizárólag fizetniük az úthasználatért.

A luxembourgi bírák a felperesnek adtak igazat, így a német hatóságoknak módosítaniuk kell vagy visszavonniuk a kifogásolt jogszabályt.

"A díj diszkriminatív, mivel gazdasági terhe a gyakorlatban csakis a más tagállamokban nyilvántartásba vett járművek üzembentartóira és vezetőire hárul, valamint sérti az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét" - írták.

Az Európai Bíróság elutasította a berlini érvelést, hangsúlyozva, hogy a diszkriminatív szabályok létjogosultsága nem igazolt.

Kiemelték: a tagállamok természetesen módosíthatják közúti infrastruktúrájuk finanszírozási rendszerét, mindazonáltal tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot.

Ez azon ritka esetek egyike, amikor nem az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást egy ország ellen, hanem egy másik tagállam.

A törvényszék ezzel a verdikttel ellentmondott az illetékes bírósági főtanácsnok korábbi állásfoglalásának, miszerint a rendszer összhangban van az uniós joggal, az osztrák keresetet ezért el kellene utasítani.

Ez már a módosított változata az Európai Bizottság által kifogásolt, és ezért végül elvetett eredeti terveknek, amelyek értelmében a díj összegét jóváírták volna az országban bejegyzett járművek adójában. A brüsszeli követelésre átalakított szabályozás legfőbb új eleme az volt, hogy a gépjárműadót nem automatikusan csökkentik a díj összegével, hanem a motor környezetvédelmi besorolása alapján jár a kedvezmény, amelynek minimális összege megegyezik az úthasználati díjjal.