Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében, miután a részleges kormányzati leállás feloldásáról és a déli határon felépítendő falról tárgyalt a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel 2019. január 4-én. A háttérben Kevin McCarthy, a képviselőház kisebbségben levő republikánus csoportjának vezetője. A kormányhivatalok egy részének tevékenysége december 22-én leállt, mert a törvényhozók nem tudtak megállapodni a kormányzat működését biztosító költségvetésben.
Nyitókép: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

Demokraták: Trump elindult a diktatúra felé

Semmisnek mondta ki a rendkívüli állapot Donald Trump amerikai elnök általi kihirdetését az amerikai képviselőház.

A képviselőház 245:182 arányban utasította el Trump deklarációját kedden.

A szavazáson 13 republikánus képviselő a demokratákkal együtt voksolt, ám nem sikerült a határozatot kétharmados arányban megszavazni, amely felülírta volna az esetleges elnöki vétót. Donald Trump elnök már korábban jelezte: élni fog vétójogával.

A határozati javaslatot előterjesztő demokrata párti politikusok azzal érveltek, hogy az elnök állításával ellentétben a déli határokon nincs rendkívüli állapot, és

egyoldalúan hozott döntésével az elnök elindult a diktatúra felé vezető úton.

"Legyen demokrata párti vagy republikánus, de egyetlen elnöknek sem adunk kitöltetlen csekket az Egyesült Államok alkotmányának összezúzásához" - nyilatkozta a szavazás megkezdése előtt Nancy Pelosi demokrata párti házelnök. Az amerikai alkotmány egyik zsebkönyv méretű példányát felmutatva Pelosi azzal fordult a republikánus képviselőkhöz: el kell dönteniük, hogy Donald Trumpra vagy az amerikai alkotmányra esküdtek fel.

A republikánus politikusok azzal érveltek, hogy a demokraták nem hajlandóak tudomást venni az amerikai-mexikói határon kialakult válsághelyzetről. Hangsúlyozták továbbá, hogy az amerikai elnöknek hatalmában áll rendkívüli állapotot kihirdetni, mivel egy 1976-ban a kongresszus által megszavazott törvény lehetővé teszi ezt.

"Rendkívüli állapot van a déli határainkon, de a demokraták azt állítják, hogy ez nem létezik"

- fogalmazott Kevin McCarthy, a republikánusok képviselőházi frakcióvezetője. Hozzáfűzte: "az elnöknek joga van kihirdetni a rendkívüli állapotot, és mi támogatjuk őt ebben".

A képviselőházi voksolás után még a szenátusnak is szavaznia kell. Nem biztos azonban, hogy a felsőházban is elfogadják a határozatot, mivel ott a republikánusok vannak többségben.

Donald Trump február 15-én a Fehér Házban tartott sajtókonferencián jelentette be a rendkívüli állapot kihirdetését, miután a kormányzat működését biztosító költségvetést úgy szavazták meg, hogy abban nem szerepelt az általa kért 5,7 milliárd dolláros összeg a határfal megépítésére. A törvényhozók ugyanakkor jóváhagytak 1,375 milliárd dollárt a határ biztonságának erősítésére, de azzal a megkötéssel, hogy az összeget csakis elektronikus rendszerek felszerelésére vagy a már meglévő határvédelem modernizálására lehet fordítani, falépítésre nem.

A kormányzat most azt tervezi, hogy 6,7 milliárd dollárt átcsoportosít más területekről, így például elvesz a katonai beruházásokra fordítandó összegekből.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×