eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a CDU tisztújító kongresszusának otthont adó hamburgi rendezvényközpontban 2018. december 6-án. A pártot 18. éve vezető Merkel utódját a következő napon választják meg a kongresszuson. A tisztségre három jelölt pályázik: Friedrich Merz, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös parlamenti frakciójának volt vezetője, Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Új korszak küszöbén áll a CDU - Európa jövője is eldőlhet

Hamburgban pénteken a Kereszténydemokrata Unió, a CDU kongresszusa megválasztja a párt új elnökét, miután Angela Merkel kancellár nemrég bejelentette: a jövőben csak a kormány élén betöltött tisztségét akarja megtartani és megválik pártjának elnökségétől.

A Kereszténydemokrata Unió, a CDU pénteki kongresszusán 1001 küldött fog dönteni arról, hogy ki kövesse Angela Merkelt a párt elnöki tisztségében. Erre hárman pályáznak:

  • a Saar-vidék volt kormányfője, aki tavasz óta a párt főtitkára, az 56 éves Annegret Kramp-Karrenbauer,
  • a 38 esztendős egészségügyi miniszter, Jens Spahn, valamint
  • a 63. életévében járó Friedrich Merz, a világ legnagyobb pénzügyi szolgáltató cége, a Blackrock németországi vezetője.

Ök az elmúlt hetekben 8 különböző városban rendezett vitafórumon ismertették politikai álláspontjukat. Megfigyelők szerint a bemutatkozások során Annegret Kramp-Karrenbauer szerepelt a legjobban, akit ugyan Angela Merkel irányvonala követőjének tartanak, azonban

a kancellárnál jóval harciasabb fellépéssel akarja visszahódítani a Kereszténydemokrata Uniótól elpártolt szavazókat.

Időközben azonban kiderült az is, hogy az élvonalbeli kereszténydemokrata politikusok közül ki támogatja Annegret Kramp-Karrenbauert, és ki Friedrich Merzet. Jens Spahn esélyei viszont a jelek szerint eltűnőben vannak. A berlini törvényhozás, a Bundestag elnöke, Wolfgang Schäuble nyíltan Friedrich Merz mellé állt, csakúgy, mint az Európai Unió költségvetési biztosa, Günter Oettinger.

Peter Altmaier gazdasági miniszter éles bírálattal illette Wolfgang Schäublet, hogy ajánlásával – úgymond – bedöntötte a gátat, és ezért most már ő is úgy érzi, kimondhatja véleményét: Annegret Kramp-Karrenbauert szeretné pártja élén látni. Erre megszólalt a két kereszténypárt a CDU és a CSU egykori közös parlamenti frakcióvezetője, Wolfgang Bosbach is, azt részletezve, hogy a három pályázó a 8 regionális bemutatkozáson tapintattal viselkedett egymás iránt.

A gazdasági miniszter rátámadt a parlament elnökére, amiért letette a garast Merz mellett, de hasonlóképpen ostorozta a Kramp Karrenbauer táborához tartozó Norbert Blüm volt munkaügyi minisztert is, aki epés megjegyzéseket tett mind Merzre, mind pedig Spahnra. A legnagyobb német tartomány, Èszak-Rajna-Vesztfália kormányfője, Armin Laschet pedig mindezt összegezve aggodalmát fejezte ki, hogy a mai szavazást zajos viták fogják megelőzni.

Az állami német tévécsatorna, az ARD felmérése alapján a Kereszténydemokrata Párt tagságának 46 százaléka Kramp-Karrenbauert támogatja, míg 31 százalék Merzet,

alig 10 százalék pedig Spahnt látná szívesen a Kereszténydemokrata Párt elnöki székében.

Mivel a CDU leendő vezetője kancellárjelölt lesz és idővel kancellárrá is válhat, Németország pedig az EU meghatározó állama, így a pénteki választás Európa szempontjából is meghatározó lehet, azt tekinve, hogy a merkeli politikai folytatódik-e.

Az új vezetőről a küldöttek péntek délután döntenek. Ha a három pályázó közül egyik sem kapja meg a legalább 50 százalékos támogatottságot, a két legesélyesebb között újabb szavazási forduló lesz.

A hamburgi a kongresszust ma délelőtt a távozó elnök, Angela Merkel nyitja meg, és ezt követően az 1001 küldött szavazni fog a partfőtitkári tisztség betöltéséről, valamint az elnökségi tagokról is. A megválasztott tisztségviselők mandátuma két évre szól.

Angela Merkel kancellár október végén jelentette be, hogy nem pályázza meg ismét a CDU elnöki tisztségét, 18 év után befejezi pártvezetői munkáját és legkésőbb a ciklus végén, 2021 őszén visszavonul a politikai életből.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×