eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen a visegrádi országok (V4) kormányfői, Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján 2018. június 29-én.
Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Politico: törések alakultak ki a visegrádi négyek csoportjában

Az elmúlt hónapokban törések keletkeztek a visegrádi négyek csoportján belül, már inkább Magyarország és Lengyelország, illetve Csehország és Szlovákia szövetségéről van szó - írta kedden a Politico.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy el kell felejteni az Európai Unióban alakuló, sokat emlegetett keleti-nyugati megosztottságot, mert az új törésvonal a keleti országokon belül húzódik.

A szocialista blokk egykori tagjainak álláspontja jelentősen eltér számos fontos ügyben, például a jogállamiság és a védelempolitika kérdésében, és ez kihatással lehet a következő többéves uniós költségvetési keretről szóló tárgyalásokra. Miközben ugyanis a régió egésze jelentősen függ az EU-s támogatásoktól, a politikai egység hiánya megnehezíti a közös fellépést - emelték ki.

A cikkben rámutattak, hogy az utóbbi időszakban fokozódott a megosztottság a visegrádi államok között, mivel a magyar és a lengyel kormány folyamatosan hadakozik Brüsszellel a jogállamisági kérdések miatt, Csehország és Szlovákia azonban mérsékeltebb.

"Amit látunk, az már inkább V2+V2, mint V4" - mondta egy névtelenséget kérő közép-európai diplomata a híroldalnak.

A Politico emlékeztetett rá, hogy Budapest és Varsó egyfajta kölcsönös védelmi szerződést kötött, ígéretet tettek rá, hogy leszavazzák az esetleges szankciókat a másik ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárásban. Pozsony és Prága azonban nem tett hasonló nyilatkozatokat, ehelyett tárgyalást sürget a vita megoldása érdekében.

A szerző szerint a távolodás folyamata természetes fejlődésnek számít a térségben, amelyet lényegében egyedül az öt évtizeden át tartó szovjet uralom egyesített.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×