eur:
393.84
usd:
365.07
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Brüsszel, 2018. június 24.Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek az informális uniós migrációs és menekültügyi munkaértekezlet után Brüsszelben 2018. június 24-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Nyitókép: Geert Vanden Wijngaert

Macron: a nézeteltérések széttöredezik az Európai Uniót

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Franciaország a következő hónapokban programot készít elő az európai biztonság és védelem megerősítésére, amely a jövőben nem épülhet kizárólag az Egyesült Államokra.

"Európa nem helyezheti többé a biztonságát kizárólag az Egyesült Államok kezébe. Nekünk maguknak kell vállalni a felelősséget és szavatolni a biztonságot, azaz az európai szuverenitást" - mondta a francia köztársasági elnök a nagykövetek hagyományos éves értekezletét megnyitó beszédében, hétfőn Párizsban. "Le kell vonnunk minden következtetést a hidegháború végéből" - tette hozzá, jelezve, hogy a kérdésről valamennyi európai partnerrel és Oroszországgal együtt közösen kell gondolkodni. Macron szerint az ukrán válsága megoldása ugyanakkor "természetesen az előfeltétele a tényleges előrelépéseknek Moszkvával".

A francia államfő úgy látja, hogy az európai védelmi és biztonságpolitika felülvizsgálata párbeszédet igényel az internetes biztonságról, a vegyi fegyverekről, a hagyományos fegyverekről, a területi konfliktusokról, az űrbiztonságról és a sarkvidéki területek védelméről is.

Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptemberben a párizsi Sorbonne egyetemen egy "szuverénebb, egységesebb és demokratikusabb Európa" létrehozására tett reformjavaslatokat, s azóta ennek érdékében próbált szövetségeket kötni az uniós tagállamokban.

"Európa nem hegemon módon építkezik, nem Párizsban, Brüsszelben vagy Berlinben" - hangsúlyozta a francia elnök, elismerve ugyanakkor, hogy "nézeteltérések vannak Nyugat és Dél között a gazdaságról, Kelet és Nyugat között a migrációs kérdésről, és ezek a nézeteltérések széttöredezik az Európai Uniót".

Azt is megerősítette, hogy véleménye szerint

"ez az Európa több körben" fog a jövőben működni,

s ez a jelenleg folyó nemzeti konzultációk, a jövő évi európai parlamenti választások és a kormányközi egyeztetések eredményének függvényében szerződésmódosításokat is követelhet.

A migrációs kérdést illetően az olasz kormány állásfoglalásaira utalva Emmanuel Macron úgy vélte, hogy

a "válság jelenleg inkább politikai, miután a beáramlás jelentősen csökkent".

"Miért van mégis ez az elsősorban olasz válság? Mert nem volt korábban európai szolidaritás. Ugyanez a helyzet a görög válsággal. De ez nem bocsánat az idegengyűlölő beszédmódra, amely nem szolgál semmilyen megoldással azokra a problémákra, amelyekre rávilágít. Egyébként ezek a különböző nemzeti megszólalások abban közösek, hogy bírálják az Európai Uniót, de nem azokat a reformokat, amelyeket meg kellene valósítani" - fogalmazott a francia elnök.

Emmanuel Macron "egy világos irányvonal" képviseletére szólított fel az európai parlamenti választások előtt, mégpedig "az európai szuverenitás" képviseletére, amely tisztázza, hogy Európa hogyan tud választ adni az európai állampolgárok előtti kihívásokra. "Európának egy olyan hatalommá kell válnia, amely megoldásokat ad a problémáinkra" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×