Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nagaszaki, 2018. augusztus 9.Abe Sindzó japán miniszterelnök (b) és António Guterres ENSZ-főtitkár (j) a város elleni amerikai atomtámadás 73. évfordulójának alkalmából tartott ünnepségen a nagaszaki Béke Parkban 2018. augusztus 9-én. A történelem második atombombáját Nagaszakira dobták, ami 70 000 halálos áldozatot követelt a támadáskor, a következő évtizedekben pedig még tízezrek haltak meg sugárfertőzés következtében. (MTI/EPA/Jiji Press)
Nyitókép: (MTI/EPA/Jiji Press)

A nagaszaki atomtámadásra emlékezett Japán

A nagaszaki atomtámadás áldozataira emlékezett Japán csütörtökön. Az Egyesült Államok a második világháború végnapjaiban dobott atombombát a városra; 74 ezer ember vesztette életét a támadásban és utóhatásainak következtében 1945 végéig.

A nagaszaki támadás 73. évfordulójának megemlékezési ünnepségén mintegy 5800-an vettek részt, köztük túlélők, az áldozatok hozzátartozói, António Guterres ENSZ-főtitkár és Abe Sindzó japán miniszterelnök.

A jelenlévők egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének helyi idő szerint 11 óra 2 perckor.

Hetvenhárom évvel korábban ebben az időpontban dobták le a Fat Man (Kövér ember) néven is ismert atombombát egy B-29-es bombázó fedélzetéről.

"Sajnálatos módon, 73 évvel az események után az atomháború réme még mindig kísért" - hívta fel a figyelmet Guterres. Ő az első hivatalban lévő ENSZ-főtitkár, aki részt vett a nagaszaki megemlékezésen. "Az atomfegyverekkel rendelkező államok hatalmas összegeket költenek arzenáljaik modernizálására" - mutatott rá. "Több mint 1700 milliárd amerikai dollárt költöttek 2017-ben fegyverekre és hadseregekre - a legtöbbet a hidegháború vége óta" - tette hozzá.

"Eközben az atommentesítési folyamatok lelassultak, sőt meg is álltak" - hangsúlyozta Guterres.

"Sok ország adott hangot elégedetlenségének tavaly azzal, hogy elfogadta az atomfegyver-tilalmi egyezményt"

- fűzte hozzá.

Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere a csütörtöki megemlékezésen felszólította a japán kormányt, hogy írja alá a szóban forgó nemzetközi szerződést, és

"erkölcsi kötelezettségét teljesítve vezesse a világot az atommentesítés felé".

A nagaszaki támadást három nappal azután hajtotta végre az Egyesült Államok, hogy Hirosimára ledobták az első atombombát. A támadások hatására Japán 1945. augusztus 15-én megadta magát, és véget ért a második világháború.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×