eur:
393.87
usd:
364.86
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Ljubljana, 2018. június 4.Janez Jansa volt miniszterelnök, az ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke sajtóértekezletet tart a szlovén előrehozott parlamenti választások estéjén Ljubljanában 2018. június 3-án. A részleges eredmények szerint az SDS 25,13 százalékkal az első helyen áll. (MTI/EPA/Antonio Bat)
Nyitókép: ANTONIO BAT

Zsákutcába jutottak a koalíciós tárgyalások Szlovéniában

Zsákutcába jutottak a kormányalakításról folytatott koalíciós tárgyalások Szlovéniában, ami azt jelenti, hogy legfeljebb kisebbségi kormány alakulhat külső támogatással - jelentette a helyi sajtó szerdán.

Közel két hónappal a választások után sem a győztes, a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki - jobboldali - Szlovén Demokrata Párt (SDS), sem a második legtöbb szavazatot kapott tömörülés, Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) nem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséggel.

A június 3-i választásokon kilenc párt jutott be a nemzetgyűlésbe, ami megnehezítette a koalíciós tárgyalásokat.

Jansát két jobboldali párt is támogatja, de így is csak 36 mandátummal rendelkezik a 90 fős parlamentben. A vele folytatott együttműködést azonban erőteljes migránsellenes politikája miatt a baloldali pártok elutasítják.

Az elmúlt hetekben Sarec folyamatosan koalíciós tárgyalásokat folytatott a baloldali pártokkal. A hét elején még úgy tűnt, hogy létrejön egy hatpárti koalíció, de a szélsőbaloldali Baloldal (Levica) párt kedden úgy döntött: nem vesz részt a kormányban, viszont kész külső támogatást nyújtani egy balközép kisebbségi kormány megalakulásához. A Baloldalnak 9 mandátuma van a parlamentben, a többi baloldali párt pedig összesen 43 mandátummal rendelkezik.

Luka Mesec, a Baloldal elnöke a lépést azzal indokolta, hogy bár több pontban egyetértettek a többi baloldali párttal, több követelésüknek azok nem voltak hajlandók eleget tenni. Egyebek között azt kérték, hogy az új kormány állítsa le az állami vállalatok és bankok privatizációját, csökkentse a védelmi kiadásokat, bontsa le a kerítést a horvát-szlovén határon, és változtasson az ország külpolitikáján az emberi jogok tiszteletben tartásának vonatkozásában.

Borut Pahor államfő, akinek az első körben, a hivatalos eredmények közzététele után 30 napon belül javaslatot kellett volna tennie a miniszterelnök-jelölt személyére, ezt nem tudta megtenni, mert egyik jelölt sem rendelkezett a szükséges támogatással. Szombattól ezért hivatalosan is megkezdődött a második kör, amelyre 14 nap áll rendelkezésre. Az elnök mellett azonban már a frakciók is javaslatot tehetnek a miniszterelnök személyére, s ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a kormány megválasztásához abszolút többség - vagyis 46 szavazat -, elég a jelenlevők többségének támogatása.

Címlapról ajánljuk
Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

A jelenlegi világranglista-helyezések alapján több mint húsz sportágban lehetnek érdekeltek a magyarok a nyári ötkarikás játékokon – mondta az InfoRádióban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Fábián László beszélt a hazai rendezésű kvalifikációs versenyek, köztük az április 25-én kezdődő szegedi evezős Európa-bajnokság jelentőségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×