Günter Verheugen a Szófiában zajló EU-Nyugat-Balkán csúccsal kapcsolatban a Südewestrundfunk (SWR) német regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva kiemelte, hogy a Balkán nemcsak földrajzilag, hanem politikailag és kulturálisan is Európához tartozik, így az EU-ban lenne a helye, a térség újabb államainak csatlakozása mégsem olyan ügy, amely igazán megmozgatja, lelkesíti az EU-s állampolgárokat.

Éppen ellenkezőleg, a nyugat-balkáni bővítés folytatása igen népszerűtlen.

Ha egy uniós tagország kormányfője mindenképpen el akarja veszíteni a következő választást, elég azt hajtogatni, hogy "fel akarom venni a balkáni országokat az EU-ba"

- mondta a brüsszeli bizottság egykori biztosa.

A német szakember - volt politikus, jelenleg egyetemi oktató - szerint a Jugoszlávia széthullása révén lezajlott délszláv háború megmutatta, hogy a térséget nem szabad magára hagyni, különben nem lesz béke Európában. Ez volt a fő oka annak, hogy a térség országai előtt megnyitották az EU-csatlakozás kilátását. Az elképzelés az volt, hogy az uniós tagság lehetősége ösztönzi a reformokat, és a régió országai a csatlakozás révén könnyebben megoldják a szomszédsági konfliktusaikat.

Azonban a folyamat nem a reményeknek megfelelően alakult,

"a frusztráció és csalódottság mindkét oldalon nagyon nagy" - mondta Günter Verheugen.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság szerint Szerbia és Montenegró 2025-re készen állhat az uniós tagságra, azt mondta, hogy Montenegró esetében elképzelni is nehéz, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök miből vezeti le ezt a következtetést és "honnan vette ezt a dátumot", a térség többi államát tekintve pedig még egy körülbelüli dátumot sem lehet megjelölni a csatlakozásra.

Günter Verheugen 1999-től 2004-ig töltötte be az Európai Bizottság bővítési biztosi tisztséget, 2004 és 2009 között az iparért és a vállalatokért felelős biztos, egyben bizottsági alelnök volt. Jelenleg a német-lengyel határon, az Odera melletti Frankfurtban működő nemzetközi Viadrina Európa-Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Európai tanulmányok szakirány oktatója.

EU: az unió támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját

Az Európai Unió (EU) egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat a határozott stratégiai döntéseiket tükröző európai integráció mellett - jelentették ki az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- illetve kormányfői Szófiában aláírt nyilatkozatukban csütörtökön.

A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással kívánja segíteni a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul.

Az EU támogatja a nyugat-balkáni partnerek azon kötelezettségvállalását is, hogy folytatják a jószomszédi viszony, a regionális stabilitás és a kölcsönös együttműködés megerősítését.

Mint írták, az eddig elért eredmények alapján a nyugat-balkáni partnerek ismételten elkötelezték magukat a határozott stratégiai döntésüket tükröző európai integrációs perspektíva, valamint az erőfeszítéseik és az egymásnak nyújtott kölcsönös támogatásuk fokozása mellett.

A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítése is. Aláhúzták, hogy az EU és a Nyugat-Balkán több olyan biztonsági kihívással néz szembe, amelyek koordinált egyéni és közös fellépést kívánnak meg. Megállapították, hogy közös munkával hatékonyan képesek fellépni ezen kihívások kezelése érdekében, amelyet az illegális migrációs áramlatok megfékezése terén folytatott együttműködés sikere is bizonyít.

Hangsúlyozták, fokozni fogják a terrorizmus és a szélsőségesség elleni együttműködést, beleértve a finanszírozást, a radikalizálódást és a külföldi terrorista harcosok visszatérését is. A kiberbiztonság és a stratégiai kommunikáció területén folytatott fokozottabb együttműködés révén pedig közösen fognak küzdeni a félretájékoztatás és az egyéb hibrid tevékenységek ellen.

A nyilatkozat szerint az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy elő kell segíteni, hogy a Nyugat-Balkánon piac- és beruházásbarát környezet jöjjön létre, ami gyorsabb haladást tesz lehetővé a digitális gazdaság, valamint - a párizsi klímamegállapodással összhangban - a fenntartható és éghajlatbarát társadalmak megvalósítása terén.

Az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői alapvető fontosságúnak nevezték, hogy a kapcsolatok és a lehetőségek sűrű hálója jöjjön létre a régión belül és az EU-val ahhoz, hogy népeik és gazdaságaik közelebb kerüljenek egymáshoz, valamint fokozódjon a politikai stabilitás, a gazdasági jólét, továbbá a kulturális és társadalmi fejlődés.