Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Torra elbukott Katalóniában - ez következik most

Nem választotta elnökké Quim Torrát a katalán parlament szombati ülésén, mivel a jelölt nem kapta meg a képviselők abszolút többségének támogatását.

Az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) politikusára 66-an szavaztak igennel, 65-en nemmel, 4-en pedig tartózkodtak.

A 135 fős parlamentben 68 támogató szavazatra lett volna szüksége.

Roger Torrent házelnök hétfőre hívta össze újból a parlamentet, hogy megrendezzék a szavazás második körét, amelyen már elegendő az egyszerű többség támogatása is ahhoz, hogy Torra elnök legyen.

Az elnökjelölt szavazás előtt elmondott programbeszédében fáradhatatlan munkát ígért az önálló katalán köztársaságért.

Hangsúlyozta, hogy Carles Puigdemont volt katalán vezetőt tartja továbbra is "Katalónia legitim elnökének", és ideiglenes kormányzásra készül, amíg a tavaly októberben leváltott elnököt "a lehető leghamarabb" újraválasztják a posztra.

Távirányítás és alárendeltség

A spanyol egységet támogató, a katalán függetlenséget ellenző négy katalán parlamenti párt a jelöltről szóló vitában hangsúlyozta: nem tudják elfogadni az ideiglenes kormányzást, sem azt, hogy az elnökség "távirányítású" egyen.

Inés Arrimadas, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt helyi frakcióvezetője szerint ha Torrából elnök lesz, az egyetlen, ami garantált, az a még több konfrontáció.

Elveszett egy nagy lehetőség, hogy elkezdődjön a megbékélés időszaka a katalánok között, és a hidak építése Spanyolországgal, mert Quim Torra sosem lehet minden katalán elnöke - mondta.

Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) első titkára szerint Torrából "leértékelt" elnök lenne, és bírálta, amiért elfogadta, hogy Puigdemont "alárendeltje" legyen.

A katalán szocialisták nem szeretnék, ha Berlinből irányítanák Katalóniát - hangsúlyozta, arra utalva, hogy Carles Puigdemont a német fővárosban van, ahol kiadatási eljárásának végét várja.

Xavier Domenech, a baloldali Katalónia közösen (Catalunya En Comú) párttömörülés vezetője úgy vélte: az elnökjelölt beszédében a függetlenségi pártok múltbéli tetteit igyekezett legitimizálni, ami azt jelenti, hogy nincs javaslata a jövőre nézve.

Kifogásolta, hogy nem ejtett szót például arról: milyen szociális vagy gazdaságpolitikai intézkedéseket hozna.

"Önnel a radikális függetlenségi mozgalom megduplázta a tétet - mondta Xavier García Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) helyi vezetője az elnökjelölthöz szólva a vita során.

Torra beszédét rossz kezdetnek nevezte, mivel figyelmen kívül hagyja a katalán társadalom több mint a felét, és kész további konfliktust generálni a demokratikus intézményekkel.

Szintén bírálta az elnökjelöltet a katalán parlament legkisebb függetlenségi pártjának a Népi Egységnek (CUP) vezérszónoka.

Carles Riera azonban a köztársaság érdekében a spanyol állammal szembeni engedetlenség iránti elszántságot hiányolta. Megállapítása szerint nincsenek kész tervek a köztársaság megvalósítására, és elutasította, hogy pártja támogassa az eddigi autonómia folytatását.

Sergi Sabria, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) politikusa elmondta: pártja támogatja az elnökjelöltet, az új katalán kormány feladata pedig az, hogy dolgozzon a szabadás elnyeréséért, és, hogy Katalónia köztársasággá váljon.

"Még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, de annyira közel vagyunk, hogy nem hátrálunk meg" - mondta.

A katalán parlamentnek május 22-ig kell megválasztani a katalán autonóm közösség új elnökét, ellenkező esetben meg kell ismételni a helyi parlamenti választásokat.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×